Értékelés:

A kritikák kiemelik Thomas Urban „A katyni mészárlás 1940-ben” című könyvét, amely alaposan és részletesen bemutatja a lengyel tisztek szovjet NKVD általi meggyilkolását. A könyv jól megalapozottan mutatja be a mészárlást övező történelmi eseményeket és következményeit, rávilágít a történelmi narratívák összetettségére, valamint a második világháborúval összefüggésben a felelősségről és az emlékezetről folyó vitákra.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és részletes beszámoló a katyni mészárlásról
⬤ alapos és naprakész vizsgálat
⬤ hatékonyan világít rá a történelmi összetettségre
⬤ a történelem szakos hallgatók számára alapvető olvasmánynak számít
⬤ a könyv gyors kiszállítása és minőségi állapota.
Egyes kritikák szerint az elbeszélés elkeserítő és felkavaró, jelezve, hogy a súlyos téma egyes olvasók számára nehéz lehet; néhány kritika szerint a politikai kontextus és a revizionista történetek olyan összetettséget adhatnak, amely összezavarhatja az alkalmi olvasókat.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Katyn Massacre 1940: History of a Crime
1940 tavaszán Sztálin NKVD-je 22 000 lengyel tisztet, zászlóst és állami tisztviselőt végzett ki többek között az orosz Katyn falu közelében.
Amikor a Wehrmacht katonái három évvel később felfedezték a sírok egy részét, a szovjeteknek sikerült meggyőzniük Roosevelt amerikai elnököt a német elkövetésről.
A brit miniszterelnöknek, Winston Churchillnek nem volt világos képe a bűncselekményről, ezért nem nyilatkozott nyilvánosan.
Ez a könyv a közelmúltban nyilvánosságra hozott több ezer amerikai dokumentumot felhasználva cáfolja azt a népszerű tézist, hogy a nyugati szövetségesek szándékosan hazudtak a katyni esetről, hogy ne veszélyeztessék a Sztálinnal kötött szövetséget.
Az e háborús bűntettről szóló lengyel és orosz dokumentáció megismerése mellett most először vizsgálják meg a náci propagandaminiszter, Joseph Goebbels naplóit is, aki sokat írt Katynról.
Teljesen újdonság a kutatás számára, hogy Hitler ellenfelei a Wehrmachtban milyen szerepet játszottak a bűntény felderítésében: a nürnbergi perben meggyőzték az amerikai delegációt, hogy a kivégzők nem az SS, hanem az NKVD emberei voltak.
Mindezek ellenére egészen 1990-ig tartott, amíg a Kreml vezetője, Gorbacsov elismerte a szovjet felelősséget. Ma azonban Putyin Oroszországában ismét hajlamosak elhallgatni a bűntényt, vagy akár a németeket hibáztatni.