Értékelés:
A Nicholas Sullivan által írt The Blue Revolution (A kék forradalom) a halászati ipar fenntartható gyakorlatok irányába történő átalakulását vizsgálja a növekvő élelmiszerigény és a környezeti kihívások közepette. A könyv ötvözi a személyes történeteket, az innovatív gyakorlatokat és a globális perspektívákat, reményteljes kilátásokat nyújtva a halászat jövőjéről.
Előnyök:Magával ragadó elbeszélés, amely ötvözi a történelmet az aktuális trendekkel, átfogó képet nyújt a fenntartható halászati gyakorlatokról, bemutatja a sikertörténeteket és az innovációkat, hangsúlyozza a globális együttműködés fontosságát, valamint jól kutatott és informatív.
Hátrányok:A könyv sok részletbe merül el, ami egyes olvasók számára túlterhelőnek tűnhet; nem tér ki néhány ellentmondásra, például a vadon fogott és a tenyésztett tenger gyümölcsei közötti vitára, valamint az új tenyésztési módszerekkel kapcsolatos bizonyos technológiai aggályokra.
(9 olvasói vélemény alapján)
The Blue Revolution: Hunting, Harvesting, and Farming Seafood in the Information Age
Túlhalászás. A világ óceánjai számára ez már régóta aggasztó probléma, amelyre kevés válasz létezik. A világ számos halállománya veszélyes fordulóponthoz érkezett, egyesek a kihalás felé tartanak. De ahogy a régebbi halászflották nyugdíjba vonulnak és az új technológiák fejlődnek, a népszerű fehérje előállításának jobb, fenntarthatóbb módja jelent meg, amely alapvetően megváltoztatja az egyensúlyt. A Kék forradalom a kereskedelmi halászat közelmúltbeli átalakulásának történetét meséli el: a bátorító váltás a korlátlan vadászat révén megvalósuló mennyiségi maximalizálásról az ellenőrzött halászat és tenyésztés révén megvalósuló értékmaximalizálásra. Az újabb, intelligensebb technológiákat alkalmazó vállalkozók példátlan módon modernizálják a halászatot. A világ számos részén a tányérunkra kerülő tenger gyümölcsei egyre inkább az ökoszisztémákkal, a hulladékkal, a hatékonysággal, az átláthatósággal és a minőséggel kapcsolatos intelligens döntések termékei.
Nicholas P. Sullivan a halakról, élelmiszerekről és óceánokról való újfajta gondolkodásmódot mutatja be, bemutatva azokat az embereket és politikákat, amelyek egy öregedő iparágat "posztindusztriálissá" alakítanak át - a fenntartható, nyomon követhető, minőségi tenger gyümölcsei iránt érdeklődő "tengeri élelmezők" és helyiek által táplált iparággá. A fogási kvóták akkor működhetnek, ha a helyi halászok úgy érzik, hogy a végeredményben érdekeltek; a kagylótenyésztés nulla ráfordítást igényel, és helyreállítja a partközeli ökoszisztémákat; új piacok alakulnak ki a moszattermékek, valamint a nem kedvelt és "alulhasznosított" halfajok számára. Sullivan bemutatja, hogy a harminc évvel ezelőtti, a túlhalászási válságot állandósító gyakorlatok gyorsan változnak. A könyv utolsó fejezeteiben Sullivan tárgyalja az egészséges óceánok megőrzésének globális kihívásait, beleértve a védelmi mechanizmusokat, az éghajlatváltozás hatását, valamint a nemzetközi vizeken folytatott szabályozatlan és bűnös halászatot.
Egy gyorsan fejlődő világban, ahol több ember eszik több halat, mint valaha, A kék forradalom biztató hírekkel szolgál a természetvédők és a tengeri halak szerelmesei számára egy olyan iparág átalakulásáról, amely történelmileg idegenkedett a változásoktól, és új inspirációt nyújt a kék-zöld gazdaságban rejlő új lehetőségek után sóvárgó vállalkozók és befektetők számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)