The Blue Period: Black Writing in the Early Cold War
Az afroamerikai irodalom és szerzőinek politikai és esztétikai fejlődésével foglalkozik a hidegháború alatt, amelyet McCarthy "kék időszaknak" nevez.
A második világháborút követő években fekete írónak lenni kemény kényszerhelyzetet jelentett. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti verseny globális volt - egy ideológiai harc, amely a kulturális napirend szinte minden aspektusát uralta. Egyrészt a forradalmi kommunizmus egyenlőséget ígért, miközben ellenséges volt a személyes szabadságról alkotott elképzelésekkel szemben. Másrészt a szovjetekkel szemben az Egyesült Államok állt, egy olyan ország, amelyet áthatott a faji előítéletesség és a Jim Crow politikája.
Jesse McCarthy szerint a kor fekete írói egyformán elidegenedtek a bal- és a jobboldaltól, és ezt az elidegenedést figyelemre méltó irodalmi formakísérletekbe csatornázták. A faji affektusokat és a bensőségességet felvállalva esztétikai ellenállást kovácsoltak, amely az amerikai faji liberalizmussal és a szovjet kommunizmussal szembeni heves ellenálláson alapult. A második világháború végétől a Black Power mozgalom 1960-as évekbeli felemelkedéséig olyan szerzők, mint Richard Wright, James Baldwin, Gwendolyn Brooks és Paule Marshall határozták meg az amerikai irodalmi kultúra sajátos pillanatát, amelyet McCarthy "Kék korszaknak" nevez.
McCarthy kezében a Kék időszak e fogalma olyan friss kritikai keretet nyújt, amely megkérdőjelezi a régóta fennálló diszciplináris és archív feltételezéseket. McCarthy szerint a korai hidegháború fekete írói nem azért vonultak a föld alá, hogy depolitizálják vagy liberalizálják munkájukat, hanem azért, hogy radikálisabbá tegyék azt - életben tartva az affektív elkötelezettségeket egy jövőbeli kor számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)