A kelet-ázsiai háború, 1592-1598: nemzetközi kapcsolatok, erőszak és emlékezet

Olvasói vélemények

A könyv alaposan, de kissé száraz módon tárja fel az Imdzsin-háborúk történelmi összefüggéseit, így a vártnál kevésbé lebilincselő. Kritikát kapott azért, mert az elbeszéléssel szemben nagy hangsúlyt fektet az adatokra, valamint a szerző írásmódja miatt.

Informatív tartalom az Imjin-háborúk összefüggéseivel kapcsolatban. Kínai írásjegyeket tartalmazó szójegyzéket tartalmaz.

Unalmas és fárasztó olvasmány. Hiányzik a magával ragadó írói stílus. Az ázsiai geopolitika gyenge ismerete. A koreai átírás elavult, ami megnehezíti a modern olvasók számára.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The East Asian War, 1592-1598: International Relations, Violence and Memory

Könyv tartalma:

Ahogy Kelet-Ázsia visszanyeri történelmi pozícióját, mint világközpont, a regionális kapcsolatok történetére vonatkozó információk egyre fontosabbá válnak. Meglepő módon Északkelet-Ázsia 1400 és 1894 között öt évszázadon át nemzetközi békében élt, amelyet csak egyetlen nagy nemzetközi háború tört meg - Korea 1590-es évekbeli megszállása, amelyet Hidejosi japán uralkodó intézett el.

Ebben a háborúban koreaiak, japánok, kínaiak, délkelet-ázsiaiak és európaiak vettek részt; ez volt a világtörténelem addigi legnagyobb tengerentúli partraszállása, és feldúlta Koreát. Rávilágított a térség stratégiai egyensúlyának jellegére is, komoly fenyegetést jelentett a kínai Ming-dinasztia számára, ami talán előrevetítette a dinasztia későbbi, a mandzsuk általi megdöntését, nagy szerepet játszott a Tokugawa-rezsim létrejöttében, amely a béke és a XVII-XVIII. századi Japánhoz való ellenőrzött hozzáférés politikájával hozzájárult, és megmutatta, hogy a regionális stabilitás szempontjából milyen fontos Korea és Kína és Japán finom kapcsolata.

Ez a könyv a háborút és utóhatásait minden szempontból - katonai, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból - átfogóan elemzi. Mint ilyen, elmélyíti a kelet-ázsiai nemzetközi kapcsolatok megértését, és fontos betekintést nyújt a térségben jelenleg is ható stratégiai aggályokba.