A kém a moszkvai pályaudvaron: Egy kémelhárító vadászata egy halálos hidegháborús fenyegetés után

Olvasói vélemények

A könyv részletesen bemutatja a hidegháborús kémkedést, különösen a KGB-nek az USA moszkvai nagykövetségére való beszivárgását, amelyhez írógépekbe épített fejlett technikai eszközöket használtak. A szerző, Eric Haseltine az ügynökségek közötti rivalizálás és a politikai kontextus szemszögéből a hírszerzési munka összetettségébe, a kémkedés technológiai aspektusaiba és az USA nemzetbiztonságára gyakorolt stratégiai következményekbe enged betekintést. Míg számos kritika dicséri a könyv olvasmányosságát és a kutatás mélységét, egyesek a szakzsargont és a terjedelmet kritizálják.

⬤ Magával ragadó és olvasmányos elbeszélés, amely végig fenntartja az érdeklődést.
⬤ Részletes betekintés a hidegháborús kémkedésbe és a KGB műveleteinek technikai kifinomultságába.
⬤ Történelmi kontextust és relevanciát kínál a jelenlegi hírszerzési kérdésekhez.
⬤ Jól kutatott, az ügynökségek közötti rivalizálás tényszerű bemutatásával.
⬤ A technológia, a politika és a történelem iránt érdeklődő olvasók számára.

⬤ Néhány olvasó túlságosan bonyolultnak vagy unalmasnak találja a technikai részleteket.
⬤ Egyes kritikusok a könyvet hosszúra nyúltnak tartják.
⬤ Kritika a hírszerzési műveletekkel kapcsolatos egyes állítások és leírások pontosságával kapcsolatban.
⬤ Az illusztrációk vagy vizuális elemek hiánya egyesek számára kevésbé vonzóvá teheti a könyvet.
⬤ Néhány szakkifejezés elidegenítheti a nem szakértő olvasókat.

(71 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Spy in Moscow Station: A Counterspy's Hunt for a Deadly Cold War Threat

Könyv tartalma:

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén lévő szivárgás megtalálásának izgalmas, igaz története - mielőtt még több amerikai ügynököt begyűjtenének és megölnének.

Előszó: Michael V. Hayden tábornok (nyugalmazott), az NSA és a CIA volt igazgatója.

Az 1970-es évek végén a Nemzetbiztonsági Ügynökség hivatalosan még mindig nem létezett - a hozzáértők szárazon csak úgy emlegették, hogy „No Such Agency”. Tehát amikor Charles Gandy, az NSA mérnöke vízumot kért, hogy Moszkvába látogasson, az orosz külügyminisztérium miért állította magabiztosan, hogy ő kém?

Gandy kijátszotta a mézesmadzagokat, és elég mélyen behatolt az ellenséges területre ahhoz, hogy bonyolult technikai vizsgálatokat végezzen, teljesítette küldetését Oroszországban, de többet fedezett fel, mint amit a külügy és a CIA tudni akart.

Eric Haseltine A kém a moszkvai állomáson című könyve egy olyan korról szól, amikor - hasonlóan napjainkhoz - az orosz kémkedés már messze felülmúlta az Egyesült Államok legjobb technológiáját. Az amerikai arrogancia és a bürokratikus belharcok veszélyei kimondhatatlanul sebezhetővé tették az országot a rendkívül kifinomult orosz elektronikus megfigyeléssel és kémkedéssel szemben.

Ez az igaz történet a rendhagyó, alulmaradt hírszerző tisztekről szól, akik saját kormányukkal szemben vívtak nehéz harcot, hogy bebizonyítsák, a KGB az amerikai nemzetbiztonságba való legpusztítóbb behatolás volt a történelemben. Ha úgy gondolja, hogy az Amerikaiak nem elég lebilincselő, akkor ezt a lábujjhegyig hatoló tényfeltáró thrillert is imádni fogja.