Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák kiemelik Neil Cohn könyvét, mint a képregény mint médium megértéséhez való jelentős hozzájárulást, amely túlmutat a terület korábbi munkáin. A kritikusok nagyra értékelik, hogy a könyv mélyrehatóan vizsgálja a vizuális nyelvet és a képregényhez kapcsolódó elméleteket, és megjegyzik, hogy mind a személyes kreativitásra, mind a kritikai tanulmányokra hatással van. Néhányan azonban kritizálják a könyv száraz, tankönyvszerű írásmódját, amely egyes olvasók számára nehezen befogadható.
Előnyök:⬤ A képregények mélyreható és úttörő felfedezése, amely kezdők és haladók számára egyaránt értékes
⬤ integrálja a vizuális nyelv és a szemiotika elméleteit
⬤ ösztönzi a kulturális átadást és a nyelvművészet megértését
⬤ elősegíti az inspirációt és a kreativitást, különösen a gyerekeknél.
Hátrányok:⬤ Száraz, tankönyvi stílusban íródott, ami egyes olvasók számára nehezen befogadható
⬤ hiányzik a megértést elősegítő kísérőanyag
⬤ nem biztos, hogy azok számára vonzó, akik esztétikai szempontból koncentráltabb tárgyalást keresnek.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Visual Language of Comics: Introduction to the Structure and Cognition of Sequential Images.
Könyv tartalma:
A rajzok és a szekvenciális képek az emberi kifejezésmód szerves részét képezik, legalábbis a barlangrajzokig visszamenőleg, és a mai társadalomban a képregényekben jelennek meg a legjelentősebb formában. Annak ellenére, hogy az emberi identitásnak ez az alapvető része, kevés munka vizsgálta a vizuális narratívák megértését és kognitív alapjait - egészen mostanáig.
Ez a munka egy provokatív elméletet mutat be: a rajzok és a szekvenciális képek ugyanúgy strukturálódnak, mint a nyelv. A nyelvészet és a kognitív pszichológia kortárs elméleteire építve azt állítja, hogy a képregényeket a szöveggel kombinált, szekvenciális képek vizuális nyelvén írják. A beszélt és jelelt nyelvekhez hasonlóan a vizuális elbeszélések is a memóriában tárolt szisztematikus minták lexikonját, e minták értelmes egységekké való kombinálásának stratégiáit, valamint a szekvenciális képek koherens kifejezésekké való kombinálását szabályozó hierarchikus nyelvtant használják.
Ez a példákkal és illusztrációkkal teli könyv részletesen bemutatja a struktúra minden egyes szintjét, elmagyarázza, hogy a világ különböző vizuális nyelveiben hogyan alakulnak ki kultúrák közötti különbségek, és ismerteti, hogy mit mutatnak a legújabb idegtudományi kutatások a vizuális elbeszélések agyi megértéséről. Mindebből egy új kutatási irányvonal alapja rajzolódik ki a nyelvészeti és kognitív tudományokon belül, amely izgalmas kérdéseket vet fel a nyelv és az emberek kifejező viselkedésének sokfélesége közötti összefüggésekről az elmében és az agyban.
