Imagination and the University
Ez a kötet, a Frank Gerstein Lectures for 1963, a York Egyetemen tartott meghívásos előadások második sorozata. A "Képzelőerő és az egyetem" téma megfelelő volt, mivel, ahogy Murray Ross elnök ebben az előszóban megállapítja, az egyetem a kezdeti években elég rugalmas ahhoz, hogy a képzelőerőt felhasználja szerkezetében és tantervében. A Yorki Egyetem az előadások megtartásakor a harmadik évében járt.
Négy kiváló tudós ismerteti nézeteit a képzelőerő fontosságáról a különböző tudományos tudományágakban és a kortárs társadalom egészének életvitelében.
Jacob Bronowski a Képzelet a művészetben és a tudományban című előadásában világos és szemléletes analógiát von a képzeletnek a matematikában és a költészetben betöltött szerepe között, mindkét területen szerzett saját tapasztalataira és közreműködésére támaszkodva. Hangsúlyozza, hogy minden alkotó műnek a művészetben vagy a tudományban meg kell felelnie az emberiség egyetemes tapasztalatának és az egyes emberek magánélményeinek: a tudományos mű, akárcsak a művészet, akkor mozgat meg bennünket mélyen, elmében és érzelmekben, ha megfelel tapasztalatainknak, ugyanakkor túlmutat rajtuk.
Henry Steele Commager megmutatja, hogy milyen fontos a képzeletbeli megközelítés hozzájárulása a politikához, ahol, mint az emberi tapasztalat más területein, nem szabad elválasztani a valóságtól, ha a szavaknál többre akarjuk vinni. A múltból és a jelenből vett példákra mutat rá, és több képzelőerőt kér a közgondolkodásban, azt kéri, hogy a változás valóságához igazítsa tetteinket, olyan huszadik századi jelenségek sürgősségére hivatkozva, mint a kommunista Kína helyzete, az előre jelzett népességrobbanás és az atomháború fenyegetése. Commager professzor úgy véli, hogy az egyetemek adják a kulcsot ehhez a fajta megközelítéshez, mivel az emberiség kreatív képességének legfőbb példáját jelentik, amelynek feladata a tanulás közkincsének szolgálata.
Másfajta betekintést nyújt Gordon W. Allport, akinek témája a Képzelet a pszichológiában. Úgy véli, hogy a pszichológia jelenlegi "szemtelenségét" leginkább úgy lehet meggyógyítani, ha több képzelőerővel ruházzuk fel. A pszichológiai vizsgálat pluralista megközelítését követeli, amely nem tagadná meg a hagyományos módszerek - a rájuk jellemző aprólékos elemzésekkel - által nyújtott felismeréseket, de amelynek célja az emberi személy olyan felfogásának kialakítása lenne, amely semmit sem zárna ki, ami érvényes, ugyanakkor megőrizné a racionális következetesség eszményét. Ez pedig az emberiség gyökeres indítékainak világos meghatározásához vezethetne, sőt a partikuláris politikai igények ellensúlyozásával akár a nemzetközi béke új formuláinak felfedezéséhez is.
Végezetül Paul H. Buck a Harvard House Plan-t a Képzelet és a Tanterv példájaként írja le. Ez a terv, amelynek mintájául az Oxford-Cambridge College rendszer szolgált, és amelyet néhány kanadai egyetem is követ, arra tesz kísérletet, hogy az egyetemi élet minden aspektusát az oktatás folyamatává tegye. És a ma és a holnap valóban liberális oktatása - Buck professzor biztos benne - az általános képzés programját, a szakirányú képzés programját és a kollégiumi életmódot fogja ötvözni.
