Értékelés:
David Trobisch „A keresztény Szentírás eredetéről” című könyve alapos elemzést nyújt az Újszövetség kánonjának kialakulásáról, és azt állítja, hogy a kánont a második században állították össze és adták ki. Trobisch kutatását mélységéért és logikus felépítéséért dicsérik, de bírálatokkal is szembesült a történelmi idővonalak és értelmezések esetleges hiányosságai miatt.
Előnyök:⬤ Alapos kutatás minőségi forrásokkal, idézett forrásokkal.
⬤ Átfogó és koherens elméletet kínál a korai keresztény irodalom keletkezéséről.
⬤ Új betekintést nyújt az Újszövetség kanonikus kiadásába és annak történelmi kontextusába.
⬤ Megkérdőjelezi a hagyományos nézeteket, új perspektívát ad a kiadók és a redaktorok szerepéről a szövegek alakításában.
⬤ Egyes olvasók félrevezetőnek és kellő alátámasztás nélkülinek találják Trobisch következtetéseit az Újszövetség második századi kiadásáról.
⬤ A második század előtti szövegek történeti elterjedésével és másolásával kapcsolatban logikai hiányosságokat vél felfedezni.
⬤ A kéziratos tanulmányokra való összpontosítás kritikákat váltott ki amiatt, hogy nem veszi megfelelően figyelembe a külső forrásokat vagy a korai egyházatyák tanúságtételét.
(6 olvasói vélemény alapján)
On the Origin of Christian Scripture: The Evolution of the New Testament Canon in the Second Century
Az Újszövetség azt állítja, hogy nyolc szerző írásaiból álló gyűjtemény. A kéziratos hagyomány és az első proveniencia-elbeszélések a második század közepére teszik a kiadását, amikor már számos más, Jézusról és első követőiről szóló könyv is forgalomban volt.
A Jézusról szóló, egymással versengő kiadványok titokban, nemzedékről nemzedékre, időbeli és földrajzi határokat átlépve adták tovább a tudást. Az Újszövetség kanonikus kiadásához hasonlóan az első századi hangokat használják fel a második századi aggodalmak kezelésére, például arra, hogy a világ teremtője Jézus Atyja volt-e, a nők szerepére a gyülekezetekben, a könyvek előállításának és terjesztésének kultúrájára, valamint a zsidó Szentírás tekintélyére a keresztények számára. A közös metanarratíva egy isteni küldött története, akit azért küldtek a földre, hogy az örök élet ígéretét átadja azoknak, akik hisznek az üzenetének.
A kanonikus kiadás szerkesztői elbeszélése egy bizonyos Theophilust nevez meg, mint a feltételezett kiadót, aki a gyűjteményt összeállítja, négy kötetbe rendezi, és a nyilvánosság elé tárja, amikor Pál Rómában van és bíróság elé áll. Történetileg az Újszövetség egy évszázaddal Pál halála után jelent meg a marcionita kiadás interpolált és kibővített átdolgozásaként, amely egy evangéliumi könyvet egyesített Pál több levelével. Az autográfok kiadványaként jelent meg egy nemzetközi görög nyelvű olvasóközönség számára Közép-Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában és Görögországban. Ez a perspektíva új válaszokat ad olyan régi exegetikai kérdésekre, mint a johannita korpusz műfaja, a szinoptikus párhuzamok funkciója és Pál leveleinek szerzősége.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)