A kereszténység kezdetei: Kinyilatkoztatás és a keresztény vízió

Olvasói vélemények

A könyv a kereszténység ezoterikus és beavatási aspektusait vizsgálja, nagymértékben támaszkodva Rudolf Steiner műveire. Tudományos elemzést nyújt a vallási szövegekről, összehasonlítja azokat más hagyományokkal, például a zoroasztrizmussal, és feltárja a János evangéliumával való kapcsolatokat. Bár a könyvet a misztériumokba való beavatással kapcsolatos tapasztalati kereszténység mélységéért és meglátásaiért értékelik, a könyvre jellemző, hogy erősen támaszkodik Steiner elképzeléseire, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.

⬤ Alapos elemzés és tudományos hivatkozások
⬤ érdekes összehasonlítások a keresztény ezotéria és más vallási hagyományok, például a zoroasztrizmus között
⬤ értékes betekintést nyújt a kereszténység misztikus aspektusaiba
⬤ jól felépített szerkezet, amely erőteljes konklúzióhoz vezet
⬤ jó referenciaként az antropozófia iránt érdeklődők számára.

⬤ A Rudolf Steiner elméleteire való erős támaszkodás néhány olvasót frusztrálhat
⬤ néhány fontos szempontot, mint például a beavatási folyamat próbája és ítélete, nem tárgyalja alaposan
⬤ a Steinerre való esetleges túlhangsúlyozás elhomályosíthat más fontos témákat
⬤ inkább az ezoterikus kereszténységgel már ismerkedők számára lehet vonzó, mint az általános olvasók számára.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Beginnings of Christianity: Essene Mystery, Gnostic Revelation and the Christian Vision

Könyv tartalma:

A korai kereszténységnek erős ezoterikus áramlata volt. Ez tükröződik Márk, Pál és mindenekelőtt János újszövetségi írásaiban. A gnosztikus keresztények megpróbálták megőrizni ezt a hagyományt, az archaikus misztériumokat a magasabb kozmikus igazságok megismeréséhez (gnózis) vezető útként használva. A gnosztikus szektákat azonban végül elnyomta az ortodoxia, amely - állapítja meg Andrew Welburn - szem elől tévesztette az „én dinamikáját”.

A gnosztikusok által használt hagyományok teljes köre a Qumránban és Nag Hammadiban talált modern régészeti leletek nyomán válik világosabbá. E felfedezések eredményeképpen a határok kezdtek elmosódni az ősi pogány misztériumok, a zsidó hagyomány - különösen az esszénus szektában fellelhető - és a korai keresztény hit között.

Welburn valódi rokonságot fedez fel a mai kor és a korai keresztények között, és megmutatja, hogy a reformáció egyháza számára lehetetlen módon most lehetőségünk van újra felfedezni a keresztény kezdetek szellemi világát és értelmét.