Olvasói vélemények
Összegzés:Huston Smith „A kereszténység lelke” című könyvéről szóló kritikák a legkülönbözőbb véleményeket tükrözik. Sokan értékelik Smith tudományos, de mégis közérthető felfedezését a keresztény hitnek, és a különböző világvallásokból származó meglátások integrálását. A könyvet dicsérik a kereszténység alaptételeinek átgondolt szintézise és a modern spirituális keresés szempontjából való relevanciája miatt. Néhány kritikus azonban kritikát fogalmaz meg az írásmóddal és a tartalmi pontatlanságokkal kapcsolatban. Összességében a könyvet értékes olvasmánynak tartják azok számára, akik szeretnék megérteni vagy megerősíteni keresztény hitüket.
Előnyök:⬤ Tudományos, mégis közérthető írásmód.
⬤ A kereszténység alaptételeinek mély intellektuális feltárása.
⬤ Hatékonyan foglalkozik más világvallásokkal.
⬤ Reményteli és frissítő perspektívát nyújt a kereszténységről.
⬤ Személyes spirituális utazásokhoz ajánlott.
Hátrányok:⬤ Egyes kritikusok szerint rosszul szerkesztett vagy elsietett.
⬤ Bizonyos pontatlanságok vagy feltételezések a teológiai magyarázatokban.
⬤ A könyv egyes részeit unalmasnak vagy túlságosan sűrűnek találták.
⬤ Nem minden olvasó érezte úgy, hogy sikeresen ábrázolta a „kereszténység lelkét”.
⬤ Néhányan kevésbé találták hatásosnak Smith korábbi műveihez képest.
(38 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Soul of Christianity: Restoring the Great Tradition
Könyv tartalma:
"Megpróbáltam leírni egy olyan kereszténységet, amely teljes mértékben összeegyeztethető mindazzal, amit ma már tudunk, és jelezni, hogy a keresztények miért érzik kiváltságosnak magukat, hogy ennek adják az életüket.".
--Huston Smith.
A lelki életről szóló legszemélyesebb és legszenvedélyesebb könyvében Huston Smith, a világvallások neves írója, tudósa és tanára saját élethosszig tartó vallásához, a kereszténységhez fordul. Történetekkel és személyes anekdotákkal Smith nemcsak a kereszténység alapvető hittételeit és alapvető tanításait mutatja be, hanem azzal is érvel, hogy miért fontos a vallásos hit a mai szekuláris világban.
Bár a kereszténységnek sokféle kortárs értelmezése létezik - némelyikük ellentmondásos - Smith átvágja ezeket, hogy leírja a kereszténység "nagy hagyományát", a hívők első évezredének közös hitét, amely a fa törzse, amelyből a kereszténység számos ága, gallya és levele nőtt ki. Ez nem a szigorú fundamentalisták kizárólagosságra törekvő kereszténysége, és nem is a liberális, felhígított kereszténység, amelyet sok mai templomba járó gyakorol. A bibliai szóbeliség működésképtelenségének leleplezésével, valamint a modern szekularisták hibáinak felsorolásával Smith bemutatja egy valódi és tartalmas hit lelkét, amely még mindig aktuális és érdemes hinni benne.
Smith a politikusok által eltérített kereszténység ellen tiltakozik, akik azt saját igényeikre használják ki. Elítéli az üzleti élet gyakorlását, amely tovább mélyíti a szakadékot gazdagok és szegények között, és attól tart, hogy az oktatás elvesztette irányultságát. Smith szerint a média olyan üzletté vált, amely a híreket szenzációhajhászásra használja, ahelyett, hogy szélesítené a megértésünket, a művészet és a zene pedig kereskedelmi és sokkoló, nem pedig felvilágosító jellegűvé vált. A legkeményebb elítélését azonban Smith a szekuláris modernitásnak tartja fenn, amely a tudomány félreértelmezéséből ered - abból a hibából, hogy a tudományos természetű "bizonyítékok hiánya" a "hiány bizonyítéka". Ezek a tévedések szinte száműzték a transzcendenciába és az istenibe vetett hitet a mainstream kultúrából, és a perifériára szorították.
Bár a helyzet súlyos, ezek a modern tévhitek kijavíthatók - mondja Smith -, ha újra megvizsgáljuk a kereszténység első évezredének nagy hagyományát, és levonjuk belőle a tanulságokat, amelyeket az számunkra ma is tartogat. A keresztény világnézetnek, történetének és főbb ágainak ez a friss vizsgálata a kereszténység legmélyebb, leghitelesebb látásmódját nyújtja - olyat, amely egyszerre toleráns és tartalmas, hagyományos és releváns.
