Értékelés:
A könyv a bostoni Szépművészeti Múzeumban található minószi kígyóistennő szobor hitelességét vizsgálja, és azt állítja, hogy valószínűleg egy 20. század eleji hamisítványról van szó. Feltárja a régészeti közösségben való elfogadásának történetét, és kritikával illeti a minószi kultúra romantikus értelmezését. Az írás alapos kutatást és elemzést tartalmaz, így értékes forrás az ókori művészet iránt érdeklődők számára, bár időnként száraz lehet.
Előnyök:⬤ Alapos kutatás és oknyomozó elemzés
⬤ fontos kritikát fogalmaz meg a régészeti gyakorlatokkal kapcsolatban
⬤ megkérdőjelezi a minószi kultúra romantikus nézeteit
⬤ aprólékosan hivatkozik
⬤ nélkülözhetetlen olvasmány az ókori minószi leletek iránt érdeklődők számára.
⬤ Az írás száraz és az általános olvasók számára kissé megközelíthetetlen lehet
⬤ egyes érvekből hiányozhat a tágabb kontextus
⬤ a szempontok csak a szakemberek számára lehetnek vonzóak, ami elidegenítheti a laikus olvasókat.
(12 olvasói vélemény alapján)
Mysteries of the Snake Goddess: Art, Desire, and the Forging of History
Nemcsak az ókori görög művészet egyik leghíresebb darabja - a Kígyóistennő híres arany és elefántcsont szobra - szinte biztosan modern, de a minószi civilizáció, ahogyan azt a közvélemény elképzeli, nagyrészt a huszadik század elejének találmánya.
Ez Kenneth Lapatin megdöbbentő következtetése A kígyóistennő rejtélyei című könyvében - egy briliáns nyomozás az ünnepelt bronzkori műtárgy valódi eredetéről, valamint a régészek, kalandorok és kézművesek lenyűgöző világáról, amely a huszadik század fordulóján Krétán találkozott. A régészeti felfedezések lebilincselő története, melyben szerepelnek a szereplők Sir Arthur Evanstól, a knósszoszi Minósz-palota legendás ásatójától kezdve, akit az hajtott, hogy felfedezze a keleti civilizációval vetekedő, kifinomult korai európai civilizációt, egészen fő restaurátoráig, Emil Gillieron svájci festőig, aki maroknyi töredékből a minószi életről a korabeli ízlésnek megfelelő képet formált.
