A kínai Harbin megteremtése

Olvasói vélemények

A könyv részletesen bemutatja Harbin fejlődését, különös tekintettel a jelentős történelmi események, például a japán invázió és a kommunizmus felemelkedése idején bekövetkezett változásokra. Az olvasók számára, akiknek személyes kötődéseik vannak Harbinhoz, a könyv mélyebb betekintést nyújt az ott élők tapasztalataiba.

⬤ Lenyűgöző betekintést nyújt Harbin történelmébe
⬤ személyes történetek hangzanak el a városhoz kötődő olvasók körében
⬤ rávilágít az emberi alkalmazkodóképességre és ellenálló képességre a változások idején.

Egyes olvasók úgy találhatják, hogy az „orosz” Harbinról szóló beszámoló nem elegendő vagy nem elég részletes az érdeklődési körüknek megfelelően.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Creating a Chinese Harbin

Könyv tartalma:

James H. Carter a kínai nacionalizmus születését egy valószínűtlen környezetben, Harbin nemzetközi városában vázolja fel.

Az orosz vasútmérnökök által tervezett és épített város gyorsan emelkedett ki a mandzsu síkságról, és alig egy generáció alatt változott kis halászfaluból modern várossá. Orosz, kínai, koreai, lengyel, zsidó, francia és brit lakosok töltötték meg a Szungari folyó partján fekvő soknemzetiségű várost. Az októberi forradalom után a kínaiak vették át Harbint, és 1918-tól egészen addig uralták, amíg a japánok 1932-ben meg nem alapították Mandzsukuo bábállamot.

A rövid idő alatt e különleges város által átélt radikális változásokról szóló beszámolójában Carter a többségi kínai lakosságot és a kialakuló kínai identitást vizsgálja egy ötvennyelvű városi térségben. Eredetileg, érvel Carter, a születőben lévő nacionalizmus a városban lévő külföldi jelenléttel szemben határozta meg magát - miközben külföldi forrásokat használt fel a terület modernizálására.

A kínai nacionalizmus korai változatai a nemzetet és az államot egyaránt magukba foglalták. Az 1920-as évek végére a két irányzat olyannyira elvált egymástól, hogy a kínai rendőrség kínai diáktüntetőkre lőtt.

Ez a megosztottság megkönnyítette a japán megszállás útját: a kínai állami struktúra az 1930-as években a terület új uralkodói számára a közigazgatási együttműködés gyümölcsöző forrásának bizonyult.