Értékelés:
A „A kínai írógép: Mullaney „A History” című könyve a kínai gépírógépek és beviteli eszközök technológiai és történelmi fejlődésének alapos feltárását nyújtja. Átfogó beszámolót nyújt a kínai írásbeliségnek az írógépekhez való adaptálására tett több mint 150 éves kísérletekről, feltárva e technológiák újításait és kulturális következményeit. A szerző kiemeli ennek az útnak a kulcsfiguráit, és tudományos módon megkérdőjelezi a kínai nyelvvel kapcsolatos sztereotípiákat.
Előnyök:⬤ Egyedülálló és lebilincselő téma, amely a technikatörténet egy elfeledett aspektusát öleli fel.
⬤ Aprólékosan kutatott, számos történelmi anekdotával és meglátással.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely a kulturális és technológiai fejlődést összefonja.
⬤ Új perspektívát nyújt a kínai írásjegyek által technológiai kontextusban jelentett kihívásokról.
⬤ Széles közönséget szólít meg, beleértve a technológusokat, történészeket és a nyelvek szerelmeseit.
⬤ Az írásmód időnként száraz és akadémikus lehet, ami az alkalmi olvasók számára kevésbé vonzóvá teszi a könyvet.
⬤ A számítógépek korszakának tárgyalása túl rövidnek és hiányosnak tűnik.
⬤ A kínai kifejezések megfelelő pinyinjének hiánya egyes olvasók számára akadályozhatja a hozzáférhetőséget.
⬤ A könyv túlságosan részletes és hosszadalmas lehet azok számára, akiket nem érdekel mélyen a téma.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a szerző lekezelően kezeli a kínai írással kapcsolatos tévhiteket.
(21 olvasói vélemény alapján)
The Chinese Typewriter: A History
Hogyan győztek a kínai írásjelek a QWERTY billentyűzet felett, és hogyan alapozták meg Kína mai informatikai sikereit.
A kínai írás karakteralapú, a világ egyetlen olyan nagy írásmódja, amely nem alfabetikus és nem szótagírás. Az évek során a kínai írott nyelv találkozott a feltételezett alfabetikus univerzalizmussal a Morse-kód, a Braille-írás, a gyorsírás, a linógép, a lyukkártyák, a szövegszerkesztés és más, a latin ábécét szem előtt tartva kifejlesztett rendszerek formájában. Ez a könyv ezekről a találkozásokról szól - különösen a kínai írásjegyek ezreiről az írógéppel és annak QWERTY-billentyűzetével szemben. Thomas Mullaney leírja a kísérletek, prototípusok, kudarcok és sikerek lenyűgöző sorozatát a működőképes kínai írógép évszázados keresése során.
Mullaney szerint a legkorábbi kínai írógépek a népi képzelet szüleményei voltak, szenzációs beszámolók 5000 billentyűvel ellátott, tizenkét láb hosszú billentyűzetről. Az egyik első ténylegesen megépített kínai írógépet egy keresztény misszionárius találta fel, aki a karaktereket a közhasználat szerint rendezte (de a "Jézus" kevésbé gyakori karaktereit a közhasználat szintjére emelte). Később jöttek a kínai irodák számára gyártott írógépek, és az írógépiskolák, amelyek képzett "írógépes lányokat" és "írógépes fiúkat" képeztek ki. Még később jött a sanghaji számológép- és írógépgyár által gyártott "dupla galamb" írógép, amely Mao alatt a legkedveltebb írógép volt. A korszak hivatalnokai és titkárai alternatív módszerekkel kísérleteztek a karakterek tálcán való elrendezésére, és feltaláltak egy beviteli módszert, amely a "prediktív szöveg" első példája volt.".
Ma, több mint egy évszázados ellenállás után az alfabetikus írásmóddal szemben nemcsak a kínai írásjegyek győzedelmeskedtek, hanem a kínai információs technológia vibráló világának nyelvi szubsztrátumát is képezik. A Kínai írógép, amely nem csupán "tárgytörténet", hanem a technológiai változás és a globális kommunikáció átfogó kérdéseivel foglalkozik, megmutatja, hogyan történt ez.
A Weatherhead Kelet-ázsiai Intézet tanulmánya.
Columbia Egyetem.
