Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Reading Revelation After Supersessionism
Ebben a kötetben Ralph Korner amellett érvel, hogy János kiterjedt társadalmi azonosulása a judaizmus(ok)kal, a zsidósággal és a zsidó intézményekkel nem azt az irodalmi programot tükrözi, hogy Izraelt az ekklēsiai (egyházak/gyülekezetek), azaz Jézusnak mint Izrael Messiásának zsidó és nem zsidó követői helyettesítik. János inkább tovább helyezi a Krisztus-követőit Izraelen belül, anélkül, hogy ezzel Izraelt mint nemzeti identitást kiszorítaná azon etnikai zsidók számára, akik nem követik Jézust mint Krisztust.
E nyomozó út során három fő utat járunk be. Először is, Korner azt vizsgálja, hogy a zsidó örökség milyen módon van jelen az Apokalipszis irodalmi szerkezetében, műfajában, eszkatológiájában, szimbolikájában és teológiai motívumaiban.
Másodszor, megkérdőjelezi a Jelenések könyve látomásos tartalmának (általában) szupersessionista diszpenzációs olvasatainak lineáris kronológiáját azzal, hogy egy ismétlődő/ismétlődő struktúra mellett érvel, amely bizonyos irodalmi eszközökön alapul, amelyek a zsidó apokalipszisekben és héber próféciákban szereplő látomásoknak is struktúrát adnak. Harmadszor, beépíti az ekklēsia használatára vonatkozó legújabb kutatásokat, különösen Kis-Ázsiában, hogy felmérje, hogyan érzékelhették János ekklēsia-asszociációit (nem szupersesszionálisan), különösen a római Ázsiában élő zsidók.
