Értékelés:
A könyv egy lenyűgöző memoár, amely mélyreható és érzelmes beszámolót nyújt a hidegháború alatti Buccaneer pilótaként eltöltött életről. Magával ragadó elbeszélése, élénk leírásai és megrendítő befejezése miatt dicsérik, így mind a repülés szerelmeseinek, mind az általános olvasóknak nagyon ajánlott.
Előnyök:⬤ Kiváló elbeszélés és betekintés a királyi haditengerészeti repülésbe
⬤ lebilincselő és informatív
⬤ az első személyű beszámoló magával ragadó
⬤ nosztalgikus a katonai repüléshez kötődők számára
⬤ ajánlott a történelem és a repülés rajongóinak.
A repülés iránt nem érdeklődő olvasók számára talán túlságosan konkrét; a tragikus befejezés nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog.
(6 olvasói vélemény alapján)
A Royal Navy Cold War Buccaneer Pilot: Flying the Famous Maritime Strike Aircraft
Ez egy eleven és erőteljes történet az életről a második világháborús korszak utolsó nagy repülőgép-hordozójának fedélzetén, amelyet úgy modernizáltak, hogy korát meghaladóan szolgáljon. Ez a hidegháború története, amely közvetíti a történelem egyik legkedveltebb katonai repülőgépének repülésével járó megpróbáltatásokat és megpróbáltatásokat.
Steve Kershaw 1963-ban lépett be a Királyi Haditengerészethez. A repülőkiképzést 1968-ban kezdte, és a Blackburn Buccaneerre - egy világszínvonalú haditengerészeti csapásmérő repülőgépre, amelyet arra terveztek, hogy nagyon gyorsan, rendkívül alacsony magasságban repüljön - lépett előre. 1970-ben Steve csatlakozott a 800-as haditengerészeti repülőszázadhoz, amely a HMS Eagle fedélzetén indult epikus utolsó útjára.
A távol-keleti út korántsem volt zökkenőmentes - egy repülőgép a tengerbe zuhant, a hordozó fedélzetén pusztító robbanás történt, majd két tengerészt letartóztattak gyilkosságért Aucklandben. Az 1972-es újévben a HMS Eagle-t leszerelték, és a 800 NAS-t feloszlatták.
Steve-et áthelyezték a 845-ös haditengerészeti repülőszázadhoz, ahol Wessex helikopterekkel repült. A HMS Hermes fedélzetén a század a Királyi Tengerészgyalogság kommandósait támogatta a NATO európai háborúra vonatkozó tervei alapján a norvégiai hegyekben való bevetésük során. Ez idő alatt a helikoptereket furcsa módon szabotálták a fedélzeten, és az egyik éjszaka egy fjordba zuhant.
1974-re a HMS Ark Royal volt a Királyi Haditengerészet utolsó megmaradt merevszárnyú repülőgép-hordozója, ahová Steve visszatért, hogy a 809-es század Buccaneereit vezesse. Ebben az időszakban részt vett egy norvégiai NATO-gyakorlaton és egy földközi-tengeri hajóúton.
Visszatérve a század felkészült a RAF és a Királyi Haditengerészet Buccaneerjei közötti bombázóversenyre. Ennek részeként Steve alacsonyan repült a Lincolnshire-i partoknál. A fény kezdett elhalványulni, és nehezen látta az előtte lévő célpontot. Nem vette észre, hogy veszítettek a magasságukból. A repülőgép a tengerbe csapódott. Steve és megfigyelője, David a vízbe katapultált.
Ebben a könyvben Steve történetét fia, Simon tárja fel apja szavaiból, az általa küldött levelek tömegéből és azok visszaemlékezéseiből, akik mellette szolgáltak.