Olvasói vélemények
Összegzés:Tom Allsen „A királyi vadászat az eurázsiai történelemben” című könyve átfogó elemzést nyújt a királyi vadászatról mint intézményről a különböző kultúrákban. Rávilágít a politikai, gazdasági és katonai jelentőségére, miközben a természetvédelmi szempontokat és az e királyi vadászatokban részt vevő különböző kultúrák kölcsönhatását is tárgyalja. Összességében gazdag betekintést nyújt, bár egyes olvasók úgy érezték, hogy bizonyos témákból hiányzik a mélység, különösen a mongol vadászatokkal kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Mélyrehatóan kutatott, gazdag bibliográfiával és számos forrással.
⬤ Betekintést nyújt a királyi vadászatok politikai és katonai jelentőségébe.
⬤ Részletesen tárgyalja a vadászó állatok biológiáját és a természetvédelmi kérdéseket.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely értékes történelmi kontextust biztosít.
Hátrányok:⬤ Bizonyos témák, különösen a hatalmas mongol vadászatok nem elég mélyrehatóak.
⬤ A könyv sűrű, és kihívást jelenthet az alkalmi olvasók számára.
⬤ Egyesek számára a részletek összetettsége túlságosan megterhelő vagy nehezen követhető.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Royal Hunt in Eurasian History
Könyv tartalma:
Az ókortól a tizenkilencedik századig a királyi vadászat a Közel-Kelet, India, Közép-Ázsia és Kína politikai kultúrájának fontos eleme volt. Az elit státusz jelölése mellett a királyi vadászatok ellenőrző körútként és birodalmi hadjáratként is működtek, a vidék feletti királyi tekintély érvényesítésének eszközeként. A vadászat valójában a "szabadtéri udvar" volt, a fenségesség bemutatásának, a vendégek szórakoztatásának és az alattvalóknak nyújtott kegyek megajándékozásának szabadtéri színháza.
Az államközi kapcsolatokban a nagy vadászatokat a hadseregek kiképzésére, a zászló kitűzésére és diplomáciai jelzések küldésére használták. A háborúk néha vadászatokként kezdődtek és ünnepi hajszaként értek véget. A királyi vadászat, amelyet gyakran egyfajta rejtett katonai kiképzésként értelmeztek, ugyanolyan szigorú fegyelemnek volt alávetve, mint a háborúban, és a katonai szervezet és taktika terén is újítások forrása volt.
Ahogyan az emberi alattvalóknak el kellett ismerniük a királyi hatalmat, úgy a természetes királyságot is a királyi vadászat révén vonták be a hatalmi struktúrába. A vadasparkok a botanikai csere központjai, katonai raktárak, korai természetvédelmi rezervátumok és a helyi ökológiák fontos láncszemei voltak. A király természet feletti uralma fontos célt szolgált a hivatalos ábrázolásokban: az égi szerencse birtoklásának megnyilvánulásaként képes volt megszelídíteni a természeti világot, és megóvni királyságát a fosztogató emberi vagy állati fenyegetésektől. A vadászpartnerek - gepárdok, elefántok, sőt madarak - cseréje diplomáciai eszközzé vált, és egyben egy olyan elit vadászkultúra megteremtését is szolgálta, amely túllépett a politikai hovatartozáson és az ökológiai határokon.
Ez az átfogó összehasonlító munka az ókori Egyiptomtól a Raj alatti Indiáig terjed. A korabeli források, az irodalom, az anyagi kultúra és a régészet mesteri ismeretével Thomas T. Allsen krónikásként mutatja be az e mesés királyi foglalkozást övező hagyományok széles skáláját.
