Értékelés:
A könyv az amerikai történelem egy kevésbé ismert fejezetének alaposan megírt, jól kutatott feltárása, különös tekintettel a Shenandoah Nemzeti Park kialakulása során történt kitelepítésekre. Értékes betekintést nyújt, és néhány olvasó számára különleges személyes jelentőséggel bír, bár sűrű és inkább tudományos jellegű lehet.
Előnyök:Időszerű átadás, a könyv kitűnő állapotban, jól megírt és kutatott, jelentős történelmi kérdéseket tár fel, egyedi perspektívát nyújt a kitelepítésekkel kapcsolatban, és kifejezetten ajánlott a különleges történelmi összefüggések iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:Sűrűn megírt és inkább tűnik doktori értekezésnek, mint regénynek, az alkalmi olvasók számára száraz és kevésbé lebilincselő lehet.
(7 olvasói vélemény alapján)
The Anguish of Displacement: The Politics of Literacy in the Letters of Mountain Families in Shenandoah National Park
Miután a Kongresszus 1926-ban jóváhagyta a Shenandoah Nemzeti Park létrehozását, a kitelepített virginiai hegyvidéki családok levélben fordultak az amerikai kormány tisztviselőihez, különböző szolgáltatásokat, ingatlanokat és betakarított terményeket kérve. Az e kitelepítés eredményeként született 300 kézzel írott levél gyűjteménye az emberek és a kormányzat közötti összetett dinamikát tárja fel, és az amerikai történelem egy olyan pillanatát örökíti meg, amikor a társadalmi, történelmi és politikai légkör megérett az ilyen kitelepítésekre.
A The Anguish of Displacement: The Politics of Literacy in the Letters of Mountain Families in Shenandoah National Park című könyvében Katrina M. Powell az írástudás mint társadalmi és szimbolikus cselekvés funkcióját vizsgálja, és bemutatja, hogy ezek a levelek hogyan tárják fel az írástudással kapcsolatos sokrétű kérdéseket, annak használatát és használatának mellőzését, valamint az egyéni történetek dokumentálásának erejét a virginiai tájról és a hegymászókról szóló szélesebb, átfogó narratívákon belül.
Powell retorikai és szociolitikai elemzéssel vizsgálja, hogy az egyes írástudó cselekedetek mit mondanak a közoktatási gyakorlatokról, és a régió történetéről szóló versengő diskurzusokat a kortárs írástudás-elmélet mellé helyezi. Ezzel a megközelítéssel egyrészt feltárja a nemek, az anyagi feltételek és az oktatás összetettségét a társadalmi pozíció meghatározásában és ellenállásában, másrészt hozzájárul az írástudás és az identitás fejlődő elméleteihez, érvelve ezek elválaszthatatlan kapcsolata mellett.
