A klasszikus adósság: A görög ókor a megszorítások korában

Olvasói vélemények

A könyvről szóló felhasználói kritikák a könyv érthetőségét és informatív tartalmát dicsérik, ugyanakkor jelentős kritikát fogalmaznak meg a mélység hiánya és a történelmi kontextus pontatlansága miatt.

Sok olvasó a könyvet világosnak, szenvedélyesnek, intelligensnek és jól érvelőnek találta, így a könyv nagyon is ajánlható azoknak, akiket érdekel Görögország történelme, mind az ókori, mind a modern kor történelme. Informatívnak és közérthetőnek írják le, és olyan meglátásokkal szolgál, amelyek megkérdőjelezik a korábbi tévhiteket.

A kritikusok szerint a könyvből hiányzik a mélység, mivel túlságosan a Parthenonra és a modern görög történelemre összpontosít, és jelentős ténybeli pontatlanságokat tartalmaz, mint például a történelmi személyiségek téves azonosítása és a fontos gazdasági és történelmi összefüggések figyelmen kívül hagyása. Egyesek úgy vélték, hogy a szerzőnek a modern európai utazókról készített áttekintése felületes és túlságosan ismétlődő.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Classical Debt: Greek Antiquity in an Era of Austerity

Könyv tartalma:

Amióta a Nemzetközi Valutaalap 2010-ben először mentette meg a süllyedő görög gazdaságot, a "görög adósság" kifejezés egy dolgot jelent az ország hitelezői számára. De milliók számára, akik azt állítják, hogy a kultúra fontosabb a tőkénél, valami egészen mást jelent: azt a szimbolikus adósságot, amellyel a nyugati civilizáció tartozik Görögországnak, amiért a demokrácia, a filozófia, a matematika és a képzőművészet alapelveihez járult hozzá. Johanna Hanink azt kérdezi, hogy honnan ered a görög adósságnak ez a másik gondolata, és miért olyan meggyőző ma is?

A Klasszikus adósság azt vizsgálja, hogy mennyire vágyunk arra, hogy Görögországot az ókori múlt lencséjén keresztül szemléljük. Bár a klasszikus Athén a valóságban rabszolgatartó birodalmi hatalom volt, Szókratész és Periklész városállamát még mindig széles körben a bölcsesség, az igazságosság és a szépség utópiájának tekintik - egy olyan idealizációnak, amelyet maguk az ókori athéniak is szorgalmasan ápoltak. Görögország mint úti cél évszázadokra nyúlik vissza, és Hanink számos olyan történelmi beszámolót vizsgál, amelyek csalódottságot fejeznek ki a görög néppel kapcsolatban, amely nem tud megfelelni az ókori múltról alkotott modern fantáziáknak. A tizennyolcadik és tizenkilencedik században az európai filhellenizmus elterjedése minden más mozgalomnál jobban márványba vésette a Görögországról alkotott idealizált elképzeléseket, megerősítve azt a nyugati szokást, hogy a jelenlegi Görögországot a valaha volt Görögországgal hasonlítják össze.

Ma, amikor az Európai Unió inog, és a szomszédos nemzeteket politikai zavargások és polgárháborúk rázzák meg, Görögországot gazdasági nehézségek és egy példátlan menekültválság terheli. Az ókori Görögországról alkotott idealizált képünk veszélyesen formálja azt, ahogyan ezeket a mai európai problémákat szemléljük.