A Kobra tartomány népe Egyiptomban: Helytörténet, i. e. 4500 és i. e. 1500 között

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The People of the Cobra Province in Egypt: A Local History, 4500 to 1500 BC

Könyv tartalma:

A könyv az egyiptomi történelem első felének alulról jövő történelmét mutatja be, amely a legkorábbi településekre, az államalapításra és a piramiskorszakra terjed ki. A középpontban a mai Kairótól mintegy 350 km-re délre, Felső-Egyiptomban található Wadjet tartomány áll. Itt a régészeti leletek különösen gazdag adathalmazt nyújtanak a földművesek anyagi kultúrájáról. Az ókori Egyiptom történetei nagymértékben a királyokra, az emlékművekre és a feliratokra összpontosítanak, míg a dolgozó népességről alig esik szó. A könyv a hatalmi központoktól távol élő emberek életét vizsgálja. A könyv egyik fő célja a földművesek és az uralkodó osztályok közötti kölcsönhatás a hatalmi központokban és helyben. Hogyan hatottak a királyi központban hozott döntések az egyszerű emberek életére? A bevezető kritikai áttekintést nyújt az egyiptológusokról és a munkásosztályhoz való viszonyulásukról. E kutatók társadalmi és kulturális hátterét elemezzük, hogy felmérjük, milyen erősen befolyásolta őket az idő, valamint politikai és kulturális hátterük.

Az első fejezet ezután leírja a helyszínt, és ismerteti a korábbi kutatások és ásatások történetét. A tartomány régészeti lelőhelyei és a feljegyzett ősi helynevek bemutatásával földrajzi keretet adunk a könyvnek. A következő fejezetek időrendi sorrendben, elsősorban a tartományban látható régészeti fázisok szerint vannak elrendezve. Úgy tűnik, hogy a gyenge központi kormányzat fázisaiban a tartományok lakói sokkal jobb helyzetben voltak, míg az erős központi kormányzat fázisaiban a szegényebb emberek temetkezései szinte hiányoznak. Ennek okait tárgyaljuk.

A könyv jelentős részét az egyes temetkezések és a tartomány anyagi kultúrájának leírása teszi ki. A fő hangsúlyt a szegényebb emberek régészete kapja. Szó esik a temetkezési szokásokról és a termelés kérdéseiről. A teljesebb kép érdekében figyelembe veszik az Egyiptom más részeiről származó bizonyítékokat is. Így más régiókban található települések kerülnek bemutatásra, hogy korabeli bizonyítékokat szolgáltassanak az egyes időszakok életkörülményeiről.

Mivel a könyv az alsóbb osztályokra összpontosít, a fő elméleti keretként a tributáris termelési módot használja. A tributáris termelési mód (korábban ázsiai termelési módként ismert) kifejezés Karl Marxig nyúlik vissza, de a 20. században elsősorban olyan ősi társadalmak leírására használták, amelyek gazdasága nem rabszolgákon alapult. Állandó kérdés lesz a dolgozó népesség helyzete. Rabszolgák, jobbágyok vagy szabad polgárok voltak? Azzal fogunk érvelni, hogy leggyakrabban a jobbágyokéhoz hasonló függő helyzetben voltak, míg a rabszolgaságra kevés bizonyíték van. A kötetben bemutatott számos temetkezés fontos a különböző korszakok temetkezéseinek sokféleségére való rávilágítás szempontjából. Sok közülük külön alfejezetekben kap helyet. Az olvasó átugorhatja ezeket a fejezeteket, ha inkább a főszövegre szeretne koncentrálni.