Értékelés:
Jean Thompson A költő háza című regénye egy Carla nevű fiatal nőt követ, aki kertészként önértékelésével és tanulási nehézségekkel küzd, és aki összefonódik a költők világával, különösen egy Viridian nevű idős költővel. A Viridianhoz és a művészkörhöz fűződő kapcsolatán keresztül Carla kezdi értékelni a költészetet és jobban megérteni önmagát, miközben egy mellékszálon keresztül egy elveszett versgyűjtemény rejtélye tárul fel.
Előnyök:A regényt dicsérik szellemes és jól kidolgozott írásmódja, érdekes karakterdinamikája és érzelmi visszhangja miatt. A kritikusok kiemelték a költészet életre gyakorolt hatásának feltárását, a karakterfejlődés mélységét és a művészi közösség realisztikus ábrázolását. Sokan lenyűgözőnek találták Carla fejlődését, és nagyra értékelték a humort és az élénk képi világot a könyvben. A költői lét küzdelmeinek bemutatása, valamint a barátság és az önfelfedezés témái szintén nagy tetszést arattak.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy a cselekményt vékonynak érezte, vagy nem volt benne lendület, és egyes szereplők motivációi nem voltak egyértelműek. Voltak olyan említések, amelyek szerint az ismétlődő jellemvonások zavart okoztak, és néhányan kiszámíthatónak találták az elbeszélést. Mások a tempót kritizálták, azt sugallva, hogy a történet túl sokáig tartott, és néhányan nem tudtak kapcsolódni Carla karakterének útjához. Emellett egyes témák ábrázolásával kapcsolatban is voltak kritikák, mint például egy elavultnak ítélt kifejezés.
(22 olvasói vélemény alapján)
The Poet's House
Ebben a melegszívű és szellemes történetben egy fiatal nő belekeveredik egy drámai írócsoport rivalizálásába és szerelmi ügyeibe.
Carla megrekedt. A húszas éveiben jár, és egy kertépítőnél dolgozik, de mindenki azt mondja neki, hogy rossz úton jár - az anyjától kezdve, aki azt akarja, hogy a kórházban dolgozzon, a barátjáig, aki nem is olyan finom célzásokat tesz arra, hogy valami olyasmit kellene csinálnia, ami számít.
Aztán felveszik egy állásra Viridianhoz, egy dicséretes és kedves idősödő költőhöz, aki bemutatja Carlát egy különc írói körnek. Eleinte zavarba hozza a lányt a beszélgetések során előszeretettel mondogatott sorok, a sokféle viszonyukról szóló történetek, a végtelen, borral átitatott éjszakák. Hamarosan azonban beleszeret ebbe az egész világba: Viridianba, akinek hírnevét egy férfi költővel, Mathiasszal folytatott hírhedt viszonya határozta meg; Viridian körébe; és különösen a szavak erejébe, a "fájdalomba és éhségbe, amelyet egy vers egyszerre ébreszthet és csillapíthat", és ezt az éhséget Carla élesen érzi. Amikor harc bontakozik ki egy életbevágóan fontos verseskötet miatt, amelyet Mathias írt Viridianról, Carla belekeveredik. De vajon mennyit fog feláldozni egy olyan csoportért, amely talán a sajátjuknak tekinti, talán nem?
A költő háza egy elragadóan vicces pillantás a művészvilágra - néha kicsinyes, néha tranzakciós, néha átalakító jellegű -, és egyben egy üdítően őszinte történet arról, hogyan találjuk meg az utunkat, a szavakkal, mint lámpással a sötétben.
