A kommunától a kapitalizmusig: Hogyan veszítették el a kínai parasztok a kollektív gazdálkodást és hogyan szerezték meg a városi szegénységet?

Olvasói vélemények

A könyv megkérdőjelezi azt az uralkodó narratívát, amely szerint Deng reformja és nyitása jótékony hatással volt a kínai mezőgazdaságra és társadalomra. Azt állítja, hogy a reformok ártottak a parasztságnak, és hogy a gyakran e politikának tulajdonított sikerek valójában a korábbi szocialista időszakban gyökereztek. A szerző dekonstruálja a dekollektivizálás körüli mítoszokat, és hangsúlyozza az agrárreform kényszerítő elemeit. A könyv elemző jellegű, és kritikával illeti e történelmi események mainstream értelmezéseit.

A könyv kifinomult elemzést nyújt, amely megkérdőjelezi a Kína átalakulásával kapcsolatos, általánosan elterjedt mítoszokat, és kritikusan szemléli az agrárreform politikai következményeit. Jól megalapozottan kutatott, és arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolja át a kínai szocializmust és kapitalizmust övező narratívát. Ajánljuk azoknak, akik a téma mélyebb megértése iránt érdeklődnek.

Egyes olvasóknak a könyvet sűrűnek és összetettnek tűnhet, mivel az érvek teljes megértéséhez szoros olvasásra van szükség. Azok, akik a korszakról szóló egyenes elbeszélést keresnek, hiányolhatják más, konvencionálisabb szemléletet bemutató művekhez képest.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

From Commune to Capitalism: How China's Peasants Lost Collective Farming and Gained Urban Poverty

Könyv tartalma:

Egy beszámoló Kína globális kapitalista gazdaságba való átmenetéről, ahogy az 1980-as évek agrárreformja a kínai parasztokat az ipari városokba és a szegénységbe vezette

Az 1980-as évek elején Kína hatalmas reformot hajtott végre, amely felszámolta a szocialista vidéki kollektívákat, és a földeket kisparasztcsaládok milliói között osztotta fel. A dekollektivizálási kampányként ismert reform Kína piacgazdaságra való áttérésének egyik legjelentősebb reformja. A hivatalos kínai beszámolók és számos tudományos írás kezdettől fogva kritikátlanul hatalmas sikerként mutatják be ezt a kampányt, mind a parasztok, mind a gazdaság egésze szempontjából. Ez a mainstream történettudomány azt állítja, hogy a hatékonyságtól szenvedő vidéki kommunák a dekollektivizálási reform során nagymértékben javították a mezőgazdasági termelékenységet. Azt is leírja, hogy a parasztok a vidéki rendszerrel szembeni elégedetlenségük miatt spontán módon szerveződtek és kollektíven lebontották a kollektív rendszert.

Közelebbről megvizsgálva azonban egy sokkal másabb és árnyaltabb történetre utal. A történelmi archívumok, a terepmunka és a kritikus statisztikai vizsgálatok kombinálásával a From Commune to Capitalism azt állítja, hogy a dekollektivizálási kampány nem alulról jövő, spontán parasztmozgalom volt, és nem is feltétlenül hatékonyságjavító. Éppen ellenkezőleg, a reform elsősorban felülről lefelé irányuló, kényszerítő kampány volt, és a hatékonyságnövekedés nagy része nem intézményi változásokból, hanem egyszerűen a ráfordítások, például a föld és a munkaerő felhasználásának növeléséből származott. A könyv egy fontos kérdést is feltesz: Miért fogadta el a parasztok többsége békésen ezt a reformot? Zhun Xu azt válaszolja, hogy a kommunák problémái hozzájárultak a parasztság passzivitásához; hogy a dekollektivizálás azáltal, hogy depolitizálta a parasztságot és felszabadította a tömeges vidéki munkaerőt, hogy versenyezzen a városi munkásokkal, politikai és gazdasági alapjául szolgált mind az ezt követő kínai neoliberális reformoknak, mind pedig a gazdasági, politikai és társadalmi egyenlőtlenség minden formájának tömeges növekedésének. A dekollektivizálás valóban hatalmas siker volt, bár messze nem olyan, mint amilyet a mainstream beszámolók sugallnak.