A Sociological Theory of Communication: The Self-Organization of the Knowledge-Based Society
A kommunikációs hálózatok reflexív cserék formájában fejlődnek. Ezeknek a reflexióknak a nyelvben, azaz társadalmi szinten történő kodifikációja a társadalom működési rendszerének tekinthető. Szociológiailag meghatározható feltételek mellett a diszkurzív rekonstrukciók várhatóan egyre tudásintenzívebbé teszik a reflektált rendszereket.
A kommunikációnak ez a szociológiai elmélete egy olyan hagyományon alapul, amely magában foglalja Giddens (1979) struktúraelméletét, Habermas (1981) kommunikatív cselekvéselméletét és Luhmann (1984) javaslatát, amely a társadalmi rendszereket önszerveződőnek tekinti. A tanulmány Shannon (1948) matematikai kommunikációelméletét is kidolgozza a nemlineáris dinamika formalizálása és operacionalizálása érdekében.
A tudományos kommunikáció fejlődése az idézetelemzés segítségével tanulmányozható. A tudástermelés kapcsolódási pontjain lévő csereeszközök az egyetem-ipar-kormányzat-ipar kapcsolatainak hármas spiráljának evolúciós modelljét adják számunkra. Az európai információs társadalom kiépülése ezután a kommunikációs hálózatok kölcsönhatásai szempontjából elemezhető. A fenntartható fejlődés és a társadalmi változások elvárásának kérdéseit a kommunikáció általános elméletének lehetőségével összefüggésben tárgyaljuk.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)