Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 10 olvasói szavazat alapján történt.
Confederate Conscription and the Struggle for Southern Soldiers
1862 áprilisában a Konföderáció szörnyű katonai helyzettel nézett szembe. Erői súlyosan túlerőben voltak, az uniós hadsereg minden oldalról fenyegetett, és az eredeti önkéntesek tizenkét hónapos sorozási ideje hamarosan lejár. E körülményekre reagálva a Konföderációs Kongresszus elfogadta az Egyesült Államok történetének első nemzeti sorozási törvényét. Ez a kezdeményezés olyan küzdelmet indított el az egészséges fehér férfitestekért - mind a hadseregben, mind a hazai fronton, ahol rabszolgamunkásokat felügyeltek, és segítettek élelmet és ellátmányt termelni a frontvonal számára -, amely a háború végéig tartott.
John M. Sacher története a konföderációs hadkötelezettségről a téma első átfogó vizsgálataként szolgál közel száz év óta, új betekintést nyújt a déliek sorozási programjába, és új következtetéseket von le róla. A sorkötelezettségi törvényt gyakran összefoglalóan úgy utasították el, mint egy gyűlölt politikát, amely sértette az államok jogait, és arra kényszerítette a nem rabszolgatartókat, hogy az ültetvényesekért harcoljanak, mégis heves reakciókat váltott ki a déliekből, akik ki akarták találni a legjobb módját annak, hogy garantálják az általuk közös áldozatvállalásnak tekintett dolgokat. A legtöbben, akik ellenezték a kötelező sorozást, úgy vélték, hogy az nem felel meg a Konföderációról alkotott elképzeléseiknek. Ahogy Sacher feltárja, a fehér déliek családjuk védelmére, közösségeik támogatására és a rabszolgaság fennmaradásának biztosítására irányuló vágya alakította a sorozásra adott reakciójukat.
A konföderációsok három éven át próbáltak győzelmet aratni a csatatéren, miközben a fehérek egyéni szabadságáról és az államok jogairól szóló elképzelésüket hirdették. Bár ez a törekvésük kudarcot vallott, Sacher bemutatja, hogy a déliek 1862-es sorozási törvényre adott válasza nem határozta meg a konföderációs ügy iránti elkötelezettségüket. Ehelyett a sorozás bevezetése az áldozatokról szóló vitát - mind fizikai, mind ideológiai értelemben - gerjesztette, mivel a Konföderáció katonák iránti kielégíthetetlen igénye csak nőtt a kimerítő háborúval szemben.