Értékelés:
A könyv értékes betekintést nyújt a könyvtárakban a trauma-informált környezetek kialakításához, hangsúlyt fektetve a reflektív gyakorlatokra és a kutatás integrálására. Ugyanakkor hiányoznak belőle a konkrét ajánlások és a könyvtári környezetben történő megvalósításra vonatkozó konkrét legjobb gyakorlatok.
Előnyök:⬤ Hozzáférhető, gyakorlatias és jól kutatott
⬤ átgondolt kérdésekkel ösztönöz a vezetőség számára
⬤ hatékonyan integrálja a kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatokkal (ACE) kapcsolatos kutatásokat.
⬤ Hiányoznak a konkrét ajánlások és a legjobb gyakorlatok
⬤ nem elegendő hivatkozás a könyvtárakkal kapcsolatos forrásokra vagy értékelésekre
⬤ egyes ötletek irrelevánsnak vagy alátámaszthatatlannak tűnhetnek, ami a megvalósítható meglátások hiányához vezet.
(2 olvasói vélemény alapján)
A Trauma-Informed Approach to Library Services
Csak most kezdünk megbirkózni azzal, hogy a trauma valójában mennyire gyakori; egy mérföldkőnek számító Kaiser-tanulmány, amely a fizikális vizsgálatban részesülő betegek körében végzett felmérést, megállapította, hogy majdnem kétharmaduk gyermekkorában legalább egyfajta bántalmazást, elhanyagolást vagy egyéb traumát élt át. Bár az egészségügyi és szociális szolgáltatások területéről származik, a trauma-informált gondozás olyan keretrendszer, amely a könyvtári munkában is ígéretesnek tűnik. Az empatikus kiszolgálás, a pozitív törzsvendégekkel való pozitív találkozás és a bizalomteljesebb munkahely csak néhány azok közül az előnyök közül, amelyeket ez a megközelítés kínál. Ebben a fontos könyvben a tudományos és nyilvános könyvtárakban egyaránt tapasztalt Tolley könyvtári kontextusba helyezi ezeket az elképzeléseket. A könyvtári adminisztrátorok, igazgatók, valamint a referencia- és felhasználói szolgáltatások munkatársai mindannyian profitálhatnak a tanulásból.
⬤ a trauma-informált gondozás hat legfontosabb alapelvét;
⬤ a bizalomteljes és átlátható könyvtári szervezet jellemzőit, valamint a könyvtári dolgozók pszichológiai biztonságérzetét elősegítő vitakérdéseket;
⬤ hogy bizonyos kifejezések és címkék alááshatják a kölcsönösséget, olyan javasolt kifejezésekkel, amelyek segítenek a könyvtári dolgozóknak semlegességet tanúsítani a törzsvendégek ötleteivel és nézeteivel szemben az információkérés során;
⬤ a látogatókat felhatalmazó szolgáltatási modellek;
⬤ tanácsok az egyetemi szólásszabadság és a diákok biztonság iránti igényének egyensúlyozásához;
⬤ hogy a bútorok megfelelő elrendezése segíthet a poszttraumás stressz-szindrómában szenvedőknek biztonságban érezni magukat;
⬤ útmutatás az LMBTQIA+ gyermekek, tizenévesek és felnőttek számára biztonságos zónák kialakításához; és.
⬤ önértékelési eszközök a traumára reagáló könyvtári szolgáltatások irányába történő változás támogatására.
A könyvben bemutatott, traumával kapcsolatos megközelítéssel a könyvtárak biztosíthatják, hogy empatikus közösségi központok legyenek, ahol mindenki szívesen látottnak, tiszteltnek és biztonságban érzi magát.