A kora újkori Németország, 1477-1806

Olvasói vélemények

Michael Hughes könyve széles körű áttekintést nyújt a kora újkori Németországról, rengeteg információt nyújt a korszak legfontosabb tendenciáiról és konfliktusairól. Ugyanakkor küszködik a szervezéssel és a mélységgel, ami kevésbé lebilincselővé és nehezebben emészthetővé teszi a diákok számára.

A könyv az általános revizionista tudományosság szilárd képviseletét nyújtja, kiemeli az olyan fontos témákat, mint a területi szuverenitás, az antiimperializmus és a birodalom decentralizációja, és hatékonyan tárgyalja a Habsburg-ellenes érzelmek által vezérelt konfliktusokat.

A szerző egy kiterjedt történelmi időszakot próbál lefedni a korlátozott oldalszámban, ami némileg felületes feldolgozást eredményez. Az antikronologikus felépítés miatt fárasztó olvasni, és az elbeszélő stílus helyett a tankönyvszerű áttekintés miatt nem biztos, hogy jól szolgálja a diákokat.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Early Modern Germany, 1477-1806

Könyv tartalma:

A kora újkori német történelem koherens bemutatására tett kísérleteket gyakran megnehezíti a Whig történelemelmélet német megfelelője, amely szerint minden hasznos út a XIX. századi hatalmi állam ( Machstaat ) vagy intézményes állam ( Anstalstaat ) létrehozásához vezet. Ebben a fajta történetírásban nagy "üres" területek vannak a "fontos" események között, mint a reformáció, a hároméves háború, a hétéves háború és a francia forradalom. Az ezen események közötti látszólagos stagnálás időszaka alatt "Németország" eltűnni látszik, és helyét olyan államok veszik át, mint Poroszország és Ausztria, Szászország, Bajorország és Pfalz. Lényeges területeket figyelmen kívül hagynak, és az olyan csoportokat, mint a parlamentáris tartományok, amelyek az államépítés útjában álltak, a legtöbb beszámolóból gyakorlatilag kiírják.

Ahelyett, hogy az egyes német államok különálló történeteire összpontosítana, Michael Hughes a Szent Római Birodalom szerkezetét vizsgálja annak utolsó évszázadaiban, és Németországról mint működő, föderatív államról ír beszámolót, reformokra és modernizációra képes intézményekkel.

A XIX. és XX. századi történészek a birodalmat a megosztottság és a gyengeség megtestesítőjének tekintették. Az első birodalom vizsgálatával azonban Hughes feltárja a németség eszméjének és a német nemzeti érzésnek a fennmaradását egy olyan időszakban, amikor a legtöbb beszámoló szerint Németország gyakorlatilag megszűnt létezni. Ugyanakkor megvizsgálja „a folytonosság elemét Németország fejlődésében... annak érdekében, hogy felfedezze, milyen messzire kell visszamenni Németország múltjában ahhoz, hogy megtaláljuk a »német probléma« gyökereit, a németek azon törekvését, hogy erősen fejlett kulturális egységtudatuknak politikai kifejezést találjanak”.