Értékelés:
A kritikák kiemelik, hogy a könyv alapos kutatást végzett a brit hadtörténelem marlburiai korszakának parancsnoki aspektusairól, hangsúlyt fektetve a gyakorlati meglátásokra az elméleti meglátások helyett. Az olvasók nagyra értékelik a könyv lebilincselő tartalmát és tökéletes állapotát a kézbesítéskor.
Előnyök:A parancsnoki szempontok alapos kutatása, a többnemzeti erőkre vonatkozó gyakorlati meglátások, érdekes statisztikák az önmegvalósítási lehetőségekről, és a könyv gyors kézbesítése.
Hátrányok:A logisztika és a harc nem áll a középpontban, és néhány olvasó kevésbé találhatja magával ragadónak a témát más hadtörténeti korszakokhoz képest.
(2 olvasói vélemény alapján)
Early Modern Systems of Command: Queen Anne's Generals, Staff Officers and the Direction of Allied Warfare in the Low Countries and Germany, 1702-1711
A spanyol örökösödési háború (1701-14) angolszász történelmét az Alföldön John Churchill, Marlborough első hercegének (1650-1722) katonai életrajzai és az általa vívott csatákról szóló tanulmányok uralják. Miközben azonban Marlborough államférfiként és tábornokként nagy befolyást gyakorolt - mivel egy kevésbé rugalmas paradigmában működött, amely a magas rangú szereplőket a beosztottak rovására emelhette ki -, nem egyedül irányította erőit, vagy tartotta a kapcsolatot szövetségesei erőivel. A konfliktus során Marlborough-t számos tábornok és vezérkari tiszt segítette, támogatta és zavarta. Ezek a tisztek biztosították azt a mechanizmust, amellyel a hadtestek feletti parancsnokság megvalósult. Bár ezek az egyének rangjuknak és beosztásuknak megfelelően katonai méltósággal rendelkeztek, a hadseregben valódi tekintélyük nem kis részben a főparancsnok által rájuk ruházott vagy saját kezdeményezésükre vállalt hatáskörökből és feladatokból eredt. A modern formájú, egyértelmű parancsnoki láncok nem léteztek. Ezek a tisztek nemcsak a saját hadseregükben, hanem a konföderációs hadviselés egészének tágabb összefüggésében is létfontosságú elemként működtek. Különböző hátterűek voltak, és különböző politikai hovatartozással, törekvésekkel és kötelességtudattal rendelkeztek. Karrierjüket legalább annyira a pártfogás és a preferencia, mint a személyes érdemek határozták meg.
A katonai kötelességtudat kialakulását az előítéletek nehezítették, és a köz- és magánügyek közötti határvonal nem volt egyértelmű. Néhány tiszt a háború során gazdagságra és anyagi biztonságra tett szert.
Másokat tönkretettek saját maguk és mások intrikái és kicsapongásai. A kora újkori parancsnoki rendszerek azt vizsgálja, hogy ezek az egyének milyen életet éltek a hadjáratok során, és milyen volt az általuk kialakított parancsnoki apparátus. A könyv rengeteg elsődleges anyagra támaszkodva - köztük eddig még nem vizsgált forrásokra - olyan különböző témákat vizsgál, mint a korrupció, a logisztika, a katonai igazságszolgáltatás és a hírszerzés. Nemcsak azt vizsgálja, hogy a főparancsnoktól kezdve egészen az alárendelt tisztekig minden szereplő milyen mértékben vett részt a kampány döntéshozatali folyamataiban, hanem azt is, hogy milyen mértékben járultak hozzá a brit és európai katonai fejlődés folyamatos folyamatához.
