Oceanographic Processes of Coral Reefs: Physical and Biological Links in the Great Barrier Reef
Az első kiadás megjelenése óta eltelt két évtizedben jelentős előrelépések történtek a tudományban, és a korallzátonyok védelmének transzdiszciplináris megközelítésére minden eddiginél nagyobb szükség van. Ez az új kiadás, amely mostantól teljes egészében színes, animációkkal kiegészítve, az alapinformációk és az aktuális problémák azonosításán túlmutatva tudományos alapú megoldásokat mutat be a menedzserek, az érdekelt felek és a politikai döntéshozók számára.
A korallzátonyokat áramlatok kötik össze, amelyek planktont és számos zátonyon élő szervezet lárváit szállítják. Továbbá táplálékkal látják el a zátonyokat. Az áramlatok a szárazföldről szennyező anyagokat is hoznak, és a légkörrel együtt hatással vannak a környező óceánra. A könyv fejezetei a zátonyok biofizikájának régóta szükséges áttekintését nyújtják, különös tekintettel a Nagy-korallzátonyra mint ökoszisztémára. A hangsúly az áramlatok, a hullámok, az üledék és a part menti és zátonyalapú ökoszisztémák dinamikája közötti kölcsönhatásokon van. A zátonyok topográfiai összetettsége átirányítja a főáramlatokat, árapály-örvényeket, gombasugarakat, határrétegeket, stagnáló zónákat hoz létre, és ezt a turbulenciát a szomszédos Korall-tenger óceánográfiai káosza még fokozza. Ez az a környezet, amelyben a legkülönbözőbb méretű részecskék és szervezetek élnek, az apró planktontól a megafaunáig. Ez a Nagy-korallzátonyon belül és a szomszédos óceánokkal méteres és több ezer kilométeres léptékű faunisztikai kapcsolatokat hoz létre.
A földhasználatból eredő szennyezés egyre növekszik, és a helyreállítási intézkedéseket mind a szárazföldön, mind a korallzátonyokon leírták. Az éghajlatváltozás hatását a mangrove- és korallzátonyokról szóló esettanulmányok számszerűsítik. A biofizikai komplexitás modellezése egyre kifinomultabb, és a szerzők javaslatot tesznek arra, hogy a terület hogyan fejlődhet tovább.
