A környezetszennyezés gyarmatosítás

Olvasói vélemények

A könyv a tudomány és a kutatás elgondolkodtató feltárását nyújtja a társadalomtudatos és antikolonialista gyakorlatokon keresztül. Magával ragadó, és arra készteti az olvasót, hogy újragondolja a kutatással kapcsolatos feltevéseit.

A szerző csodálatos írói stílusa magával ragadóvá és szórakoztatóvá teszi a tartalmat. A terjedelmes lábjegyzetek használata többféle nézőpontot nyújtva fokozza az olvasás élményét. A könyv kritikus gondolkodásra ösztönöz, és éleslátó perspektívákat kínál a kapcsolati gondolkodással és az etikus kutatási gyakorlatokkal kapcsolatban.

Néhány olvasó kihívásnak vagy kellemetlennek találhatja a tartalmat, mivel szembesít a tudományos közösségben mélyen gyökerező feltételezésekkel. Emellett azok, akik nem kutatók vagy nem ismerik a témát, egyes fogalmakat bonyolultnak találhatnak.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Pollution Is Colonialism

Könyv tartalma:

A Pollution Is Colonialism című könyvében Max Liboiron egy olyan keretet mutat be, amely a tudományos kutatási módszereket olyan gyakorlatokként értelmezi, amelyek a gyarmatosításhoz igazodhatnak vagy azzal szemben állhatnak. Rámutatnak arra, hogy még ha a kutatók jótékony célokért dolgoznak is, a környezettudomány és az aktivizmus gyakran gyarmati világképen és a földhöz való hozzáférésen alapul.

A könyv a műanyagszennyezésre összpontosítva egy olyan antikolonialista tudományos gyakorlatot modellez, amely összhangban van az őslakosok, különösen a m tisek földről, etikáról és kapcsolatokról alkotott elképzeléseivel. Liboiron a Civic Laboratory for Environmental Action Research (CLEAR) - egy antikolonialista tudományos laboratórium a kanadai Új-Fundlandon - keretében végzett munkájukra támaszkodik, hogy megvilágítsa, hogy a szennyezés nem a kapitalizmus tünete, hanem az őslakosok földjéhez való hozzáférést követelő gyarmati földviszonyok erőszakos megvalósulása.

Liboiron kreatív, élénk és szenvedélyes szövege elutasítja a szennyezés azon elméleteit, amelyek az őslakosok földjét a telepesek és a gyarmatosítók céljainak szolgálatába állítják. Ily módon módszertanuk azt mutatja be, hogy a gyarmatellenes tudomány nemcsak lehetséges, hanem jelenleg is olyan módon gyakorolják, amely a világban való létezés etikusabb módozatait hozza létre.