A kortárs Tóra: Az eredeti JPS-fordítás nemek szerint érzékeny adaptációja

Olvasói vélemények

A könyv a héber Szentírás modern fordítása, amely egyszerre törekszik a pontosságra és a befogadásra, különös tekintettel a nemek közötti érzékenységre. Dicsérik korszerű nyelvezetéért és alapos kutatásaiért, amelyek mind a tudósok, mind az általános olvasók számára hozzáférhetővé teszik. Ugyanakkor megkülönbözteti magát azzal, hogy a nemek semlegesítése helyett inkább nemi érzékenységet mutat, gondosan figyelembe véve az eredeti kontextust, ugyanakkor a kortárs közönség felfogását is szem előtt tartva.

Pontos és befogadó fordítás, amelynek célja a Tanakh újszerű megértése.

Jól megírt, szilárd kutatási háttérrel.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Contemporary Torah: A Gender-Sensitive Adaptation of the Original JPS Translation

Könyv tartalma:

Új perspektívákat kínál az olvasóknak a nemek bibliafordításban betöltött szerepéről A Tóra JPS-fordításának (1962) ez az adaptációja mindazoknak az olvasóknak tetszeni fog, akiket érdekel a társadalmi nemi szerepek történelmileg megalapozott képe a Bibliában, valamint azoknak, akik életük más területein már hozzászoktak a nemek szempontjából érzékeny angol nyelvhez. Sok kortárs bibliakutató azt állítja, hogy a Biblia eredeti hallgatósága megértette, hogy az Istenre mint férfira való utalások egyszerűen az akkori társadalmi nemi szerepeket tükrözik. Ennek az implicit feltételezésnek a bizonyítéka azonban nem egyértelmű. Ennek megfelelően a szerkesztők az új kiadás elkészítésekor a nemi árnyalatokra érzékenyebb nyelvezetet kerestek, hogy pontosabban tükrözzék a Biblia eredeti olvasóinak felfogását. Azokon a helyeken, ahol az ókori hallgatóság valószínűleg nem tekintette volna a nemi hovatartozást a szöveg egyértelmű értelme szempontjából relevánsnak, a szerkesztők a szavakat nemsemleges kifejezésekre cserélték; ahol pedig valószínűleg a nemi hovatartozásról volt szó, ott meghagyták a szöveget az eredeti fordításban, sőt, ahol korábban nem létezett, ott is bevezettek nemi hovatartozásra utaló kifejezést. Ezeket a változtatásokat attól függetlenül végezték el, hogy a szavak Istenre, angyalokra vagy emberekre vonatkoztak-e. Például az 1962-es JPS Tórában eredetileg "mindenki úgy, ahogyan neki tetszik" fordítású kifejezést itt úgy adták vissza, hogy "mindannyian úgy, ahogyan nekünk tetszik" (5Mózes 12:8).

Hasonlóképpen, az "ember és állat" most "ember és állat" (2Mózes 8:14), mivel a héber adam szó minden emberi lényre vonatkozik, nem csak a hímekre. Ezzel szemben a "beírt emberek" kifejezés "beírt férfiakra" (4Mózes 26:7) változott, hogy tükrözze azt a tényt, hogy ebben az időben csak férfiakat számoltak össze a népszámlálás során. A legtöbb esetben az Istenre való utalások nemileg semleges nyelvezetben szerepelnek. Ez egy különleges eset: az Isten kimondhatatlan négybetűs neve, a Tetragammaton, hangtalan héberül van leírva, azt sugallva az olvasónak, hogy a Név valami teljesen "más" - túl van a beszédünkön és az értelmünkön. Az olvasók dönthetnek úgy, hogy ezt a kimondhatatlan Nevet a zsidó hagyomány által kínált számos isteni név bármelyikével helyettesítik, ahogyan azt nemzedékek tették időszámításunk előtt. Néhány esetben azonban az Istent ábrázoló férfi képeket azért őrizték meg, mert ezek az ókori társadalom nemi szerepekről alkotott nézetét tükrözik. David Stein előszava magyarázatot ad a felhasznált módszertanra, egy táblázat pedig az Isten nyelvének tipikus kezelési módjait vázolja fel, példaversekkel. A bibliai szöveghez alkalmazott alkalmi jegyzetek magyarázzák a nemek kezelését; a kötet végén található hosszabb kiegészítő jegyzetek a kiadással kapcsolatos speciális témákat kommentálják. E mű elkészítése során a szerkesztők alapos és átfogó elemzését végezték el a Tóra nemi leírásainak.

Az eredmény a hagyományos JPS-fordítás gondosan átdolgozott alternatívája. David E. S. Stein volt A Tóra főszerkesztője és lektoráló fordítója: A Modern Commentary, Revised Edition (2005), a Pathways Through the Bible (JPS, 2002) szerkesztője és fordítója, az Etz Hayim projektvezetője: Tóra és kommentár (2001), valamint a JPS Hebrew-English Tanakh (1999) vezető szerkesztője. Carol L. Meyers (a Genezis és Exodus tanácsadó szerkesztője) az észak-karolinai Duke Egyetem Mary Grace Wilson vallásprofesszora. Adele Berlin (a Leviticus, a Számok és a Deuteronómia tanácsadó szerkesztője) a College Park-i Marylandi Egyetem Robert H. Smith héber Biblia professzora. Ellen Frankel a The Jewish Publication Society vezérigazgatója és főszerkesztője.