Értékelés:
A J. Matthew Gallman által írt „Defining Duty in the Civil War” (A kötelesség meghatározása a polgárháborúban) egyedülálló és mélyreható feltárást nyújt a polgárháború alatti uniós frontról, arra összpontosítva, hogy a nyomtatott sajtó hogyan segítette elő a hazafiság érzését. A könyv olyan gyakran figyelmen kívül hagyott témákkal foglalkozik, mint a nem harcolók támogató szerepe és a nők hozzájárulása, mindezt politikai karikatúrák és változatos elbeszélések gazdagítják. Gallman lebilincselő írása és alapos kutatása új nézőpontot nyújt egy általánosan vizsgált korszakról.
Előnyök:⬤ Az uniós front mélyreható feltárása
⬤ a nyomtatott sajtóra és a hazafiságra való egyedülálló összpontosítás
⬤ a nők hozzájárulásának alapos elemzése
⬤ magával ragadó és világos írás
⬤ jól kiegészíti a meglévő polgárháborús irodalmat
⬤ új perspektívákat mutat be a ritkábban tárgyalt témákról.
⬤ Elsősorban a polgárháborús tanulmányok iránt erősen érdeklődők számára lehet vonzó
⬤ hiányosnak tekinthető a déliek hazai frontjának bemutatása
⬤ egyes olvasók a csaták és katonai stratégiák hagyományosabb bemutatását részesíthetik előnyben.
(2 olvasói vélemény alapján)
Defining Duty in the Civil War: Personal Choice, Popular Culture, and the Union Home Front
A polgárháború ismeretlen terepre sodorta az amerikaiakat, mivel két egymással versengő társadalom mozgósított a négy évig tartó véres konfliktusra. Az aggódó északiak a nyomtatott sajtóhoz fordultak útmutatásért, hogy hogyan legyenek jó polgárok egy olyan háborúban, amely közel volt otthonukhoz, de több száz mérfölddel távolabb zajlott.
Regényeket, novellákat, verseket, dalokat, vezércikkeket és újságcikkeket olvastak. Nevettek a karikatúrákon és a szatirikus esszéken. Lelküket a toborzó broadside-ok és hazafias borítékok keltették fel.
Ez a hatalmas kulturális áradat utat kínált a hétköznapi amerikaiaknak, akik irányt kerestek. Az északi populáris kultúra széles skáláját vizsgálva J.
Matthew Gallman drámai módon újragondolja, hogy az Unió civiljei hogyan értelmezték a kötelesség és az állampolgárság jelentését háborús időkben. Bár a katonakorú férfiak hatalmas százaléka szolgált az Unió hadseregében, egy nagyobb csoport úgy döntött, hogy otthon marad, még akkor is, ha támogatta a háborút. Ez az úttörő tanulmány azt vizsgálja, hogy a fehér és fekete férfiak és nők hogyan értelmezték szerepüket a népi konfliktusban.
A háborús kultúra humoros és dühös sztereotípiákat teremtett, amelyek nevetségessé tették a nemzet gyáváit, csalóit és bolondjait, miközben birkóztak a hétköznapi amerikaiak előtt álló kihívásokkal. Gallman bemutatja, hogy írók, művészek és olvasók ezrei hogyan alkottak együtt új szabályrendszert a háborúban lévő nemzet életében való eligazodáshoz.
