A következő generációs agrár-élelmiszeripari biotechnológiák szabályozása: Az európai, észak-amerikai és ázsiai tapasztalatok tanulságai

Eredeti címe:

Regulating Next Generation Agri-Food Biotechnologies: Lessons from European, North American, and Asian Experiences

Könyv tartalma:

Az agrár-élelmiszeripari biotechnológiai politika és szabályozás a géntechnológiai technológiákra összpontosító korai időszakból a "következő generációs" szabályok és szabályozási folyamatok felé tart, amelyek az új technológiai folyamatok és alkalmazások széles skálájából eredő kihívásokhoz kapcsolódnak. Segíthetnek-e a mezőgazdasági biotechnológia - és más csúcstechnológiai ágazatok - múltbeli és jelenlegi szabályozási felügyeletéből levont tanulságok az agrár-élelmiszeripari genetikai ágazatban felmerülő új és új szabályozási kihívások kezelésében?

A kötet szakértő szerzői számos észak-amerikai, európai és ázsiai ország csúcstechnológiai szabályozással kapcsolatos tapasztalatait vitatják meg, hogy az agrár-élelmiszeripari genomika szabályozásának múltbeli és jövőbeli fejlődésével kapcsolatos négy kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozzanak világszerte.

⬤ Mennyire egyedi az agrár-élelmiszeripari biotechnológia szabályozása, és hogyan értékelhető a más ágazatok vizsgálata során kifejlesztett szabályozási elemzés meglévő eszközeivel?

⬤ megfelelő-e a szabályozási rendszerek kialakításának a sok más ágazatban is megtalálható "kormánytól a kormányzásig" modellje e gyorsan fejlődő tevékenységi területen?

⬤ pontos-e a szabályozási rendszerek fejlődésének szakaszos modellje? És ha igen, melyik szakaszban vagyunk jelenleg az agrár-élelmiszeripari genomikai termékek és technológiák szabályozásában?

⬤ Mi mozgatja a különböző országokban és ágazatokban a szakaszok közötti mozgást? Az ilyen mozgatórugók értékelése során milyen kulcsfontosságú kapcsolatok vannak az ágazati (mezo) fejlemények és az általánosabb makro- és mikrofejlemények, például a nemzetközi kapcsolatok és a közigazgatási magatartás között?

A kötet a mezőgazdasági biotechnológiai szabályozással kapcsolatos korábbi empirikus és elméleti társadalomtudományi nézőpontok frissítésével, bővítésével és megkérdőjelezésével segít a jövőbeli politikaformálásban. A kötet a biotechnológia, a mezőgazdaság, a tudomány- és technológiapolitika, valamint általában a szabályozási folyamatok gyakorlói és hallgatói számára egyaránt érdekes lehet.