A közhelyek zsarnoksága: Hogyan csalnak a liberálisok az eszmék háborújában?

Olvasói vélemények

A Jonah Goldberg által írt „A klisék zsarnoksága” című könyvről szóló kritikák kiemelik a szerző azon törekvését, hogy a gyakran használt politikai kliséket, elsősorban a progresszív ideológiákhoz kapcsolódó kliséket boncolgassa és kritizálja. A könyv jó fogadtatásra talált humora, alapos kutatása és éleslátó érvei miatt, amelyek hatékonyan kérdőjelezik meg a hagyományos bölcsességeket, és elősegítik a kritikus gondolkodást az olvasók körében. A kritikusok, főként a baloldalról, lenézően reagáltak, gyakran anélkül, hogy részt vettek volna a Goldberg által szorgalmazott érdemi vitákban.

⬤ Jól kutatott és informatív, történelmi hivatkozások sokaságával.
⬤ Magával ragadó, humoros írásmód, amely az összetett gondolatokat emészthetőbbé teszi.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz, és arra készteti az olvasót, hogy átgondolja a közismert kliséket.
⬤ Sikeresen tárja fel a progresszív érvek és közhelyek logikai tévedéseit.
⬤ Eszközöket ad az olvasók kezébe, hogy megfogalmazzák saját érveiket az uralkodó politikai diskurzus ellen.

⬤ A könyv elsősorban a konzervatív közönségnek szól, és pártosnak tűnhet.
⬤ Egyes kritikusok szerint nem vizsgálja átfogóan a jobboldali kliséket.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyv a kórusnak prédikál, és elidegenítheti az ellenkező nézeteket vallókat.
⬤ A kritikusok szerint a kötetlen hangvétel alááshatja a bemutatott érvek komolyságát.

(239 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Tyranny of Clichs: How Liberals Cheat in the War of Ideas

Könyv tartalma:

"Nélkülözhetetlen és tartós útmutató a baloldal érveiről - és azokról, amelyeket megpróbál elkerülni."

-- The Claremont Review of Books

Jonah Goldberg szerint, ha az ördög legnagyobb trükkje az volt, hogy meggyőzte a világot arról, hogy nem létezik, akkor a liberálisok legnagyobb trükkje az volt, hogy meggyőzték magukat arról, hogy nem ideológiai beállítottságúak.

Manapság az "objektív" újságírók, akadémikusok és "mérsékelt" politikusok a legradikálisabb érveket házalják úgy, hogy azokat házi aforizmákba rejtik. Barack Obama az ész tanítványának mutatja magát: ő pragmatista, aki szemben áll a jobboldal ideológiájával és drámájával, és kizárólag azzal foglalkozik, "ami működik". A mai liberálisok pedig követik példáját, és számtalan közhelyet hangoztatnak, mint például:

- Az egyik ember terroristája a másik ember szabadságharcosa: Persze, ha a másik ember egy idióta. Martin Luther King Jr. terrorista volt? Bin Laden szabadságharcos volt?

- Az erőszak soha nem old meg semmit: Tényleg? Megoldotta a problémáinkat III. György királlyal és véget vetett a rabszolgaságnak.

- Az egyház és az állam teljes szétválasztására van szükség:Más szóval, a hit minden megnyilvánulását ki kellene zárni a politikából... kivéve, ha liberális programokat támogatnak.

Goldberg humorral és szenvedéllyel bontja le ezeket és sok más trójai falovat, amelyeket a liberálisok arra használnak, hogy csaljanak az eszmék háborújában. Megmutatja, hogy a progresszív hagyomány, miszerint tagadják az ideológiai napirendet, miközben azt az ésszerűség hamis zászlaja alatt erőteljesen követik, él és virul. És feltárja, hogy ez a veszélyes játék hogyan vezethet minket még inkább az önpusztítás útjára.