A közigazgatás-történet kézikönyve

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Handbook of Administrative History

Könyv tartalma:

A közigazgatásról általában azt feltételezik, hogy egy fiatal, a jogban és a politikatudományban gyökerező, kevés saját történelemmel rendelkező tudományág. Hasonlóképpen, az oktatás és a tudomány ezen a területen gyakran karrierorientált, és vagy az azonnal felhasználható tudás keresésére, vagy a jövőre vonatkozó iránymutatások és receptek kidolgozására irányul.

Bár a legtöbb közigazgatás-tudós elismeri, hogy területének van történelme, időhorizontjuk a közelmúltra korlátozódik. Raadschelders bemutatja, hogy a közigazgatásnak valójában hosszú hagyománya van, mind a gyakorlatban, mind az írásokban; a közigazgatás azóta foglalkoztatja az embereket, amióta felismerték, hogy meg kell szervezniük magukat annak érdekében, hogy megszervezzék azt a környezetet, amelyben élnek. Ez a történelem viszont azt hangsúlyozza, hogy a közigazgatási szakembereknek tisztában kell lenniük a múltbeli döntések és régi hagyományok fontosságával és mai hatásával.

Azzal, hogy ez a kötet igyekszik túllépni a közigazgatás szokásos problémamegoldó és jövőorientált tanulmányain, nagyban hozzájárul e kutatási terület kognitív gazdagságához.

Az elméleti általánosítások keresése ugyanis profitálhat egy olyan megközelítésből, amely a közigazgatás és a kormányzat fejlődésének hosszú távú tendenciáit tárja fel. Raadschelders kettős perspektívából közelíti meg a közigazgatás-történetet, mint képzett történész és a közigazgatás professzora....

A kötetet méltán nevezhetjük kézikönyvnek, mivel módszeresen felsorolja a közigazgatás-történeti szakirodalmat, számos szerző főbb elméleteinek összefoglalójával együtt. A második fejezet a szakterület forrásairól szóló esszé, bővített bibliográfiával.... A könyv már csak e részek miatt is hasznos lehet a terület kutatói számára.....

Raadschelders más szempontból is hasznos. A harmadik és a negyedik fejezet rendkívül kifinomult tárgyalást kínál a közigazgatás-történetírás során felmerülő módszertani problémákról, beleértve a "szakaszok" érzékelésének kérdését is. Más fejezetek olyan vezető tartalmi kérdéseket tárgyalnak, mint a bürokrácia és az állampolgárság kialakulása.

A szerző saját történetírását több bibliográfiai kommentárral ötvözi.