A közszféra kormányzása

Olvasói vélemények

Elinor Ostrom könyvéről szóló kritikák kiemelik a könyv jelentőségét a közös erőforrásokkal való gazdálkodás megértésében, és különböző esettanulmányokon keresztül küzdenek a „közösek tragédiájának” elkerülhetetlensége ellen. Bár sok olvasó értékeli a mélységét és az éleslátó elemzéseket, ugyanakkor olyan kihívásokat is megemlítenek, mint a könyv tudományos hangvétele és a gépelési hibák jelenléte, amelyek befolyásolják az olvashatóságot.

A könyv rendkívül informatív, és a közös erőforrásokkal való gazdálkodás egyedi nézőpontját kínálja, amelyet különféle valós példák támasztanak alá. Jól dokumentált, és meggyőző ellenérveket sorakoztat fel a közös javak tragédiájának gondolatával szemben. Sok olvasó a környezetgazdálkodásban dolgozók számára nélkülözhetetlen olvasmánynak tartja, és nagyra értékeli Ostrom meglátásait a közös gazdálkodási megközelítésekről.

A könyvet nehéz lehet olvasni tudományos stílusa, terjedelme és a számos elgépelés miatt, amelyek megzavarhatják az összetett érvelés menetét. Néhány olvasó úgy vélekedett, hogy inkább olvasható úgy, mint egy tanulmánygyűjtemény, mint egy összefüggő elbeszélés, ami bizonyos részeknél az elkötelezettség hiányához vezet.

(58 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Governing the Commons

Könyv tartalma:

A sok egyén által közösen használt természeti erőforrások irányítása egyre nagyobb aggodalommal tölti el a politikai elemzőket. Az erőforrások állami ellenőrzése és privatizációja egyaránt támogatott, de sem az állam, sem a piac nem bizonyult egységesen sikeresnek a közös erőforrás-problémák megoldásában.

A természeti erőforrásokra alkalmazott politikai elemzés alapjainak kritikája után Elinor Ostrom egyedülálló empirikus adatokkal szolgál annak feltárására, hogy milyen feltételek mellett oldották meg kielégítően vagy nem kielégítően a közös erőforrás-problémákat. Dr. Ostrom intézményi elemzéssel vizsgálja a közös javak kormányzásának különböző - sikeres és sikertelen - módjait.

A „közös javak tragédiája” érvével ellentétben a közös erőforrások problémáit néha önkéntes szervezetek oldják meg, nem pedig a kényszerítő állam. A vizsgált esetek között szerepel a rétek és erdők közösségi birtoklása, az öntözőközösségek és más vízjogok, valamint a halászat.