Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Civil Servants and Their Constitutions
A közigazgatás mint amerikai szakma a huszadik század elején alakult ki, amikor a városi reformerek a tudományos és üzleti gyakorlatok alkalmazását szorgalmazták a korrupt városi önkormányzatok rehabilitálása érdekében. Ez a megközelítés átalakította a kormányzást az Egyesült Államokban, de egyúttal garantálta a közigazgatás megfelelő szerepéről szóló, visszatérő vitákat is, mivel a közigazgatásnak egyensúlyt kell teremtenie a hatékonyság és a közjó politikailag meghatározott fogalmainak gyakran ellentmondó követelményei között. Jelenleg az üzleti szemlélet uralkodik. Az Al Gore Nemzeti Teljesítményértékelés által legitimált New Public Management mozgalom a vállalkozókat támogatja a köztisztviselőkkel szemben, a teljesítményt a folyamatokkal szemben, a decentralizációt a központosítással szemben, a rugalmasságot a szabályokkal szemben.
John Rohr ellenzi ezt, és azt állítja, hogy a mozgalom túl messzire megy a hatalommegosztás elvéből fakadó, jellegzetesen amerikai kihívások lekicsinyítésében. Következésképpen az NPM elidegeníti a közigazgatást a természetes otthonától - az alkotmányos rendben létrehozott nemzetállamtól. Rohr szerint "semmi sem alapvetőbb a kormányzás szempontjából, mint az alkotmány; és ezért a közigazgatás alkotmányos jellegének hangsúlyozása azt jelenti, hogy a közigazgatás megfelelő szerepét olyan kormányzásként határozzuk meg, amely magában foglalja az irányítást, de túl is lép azon.".
Ez nem újszerű érv Rohr számára, akit 1999-ben a Nemzeti Közigazgatási Akadémia Louis Brownlow-bizottsága a közigazgatás "alkotmányos alapjaival" kapcsolatos életművének elismerésében részesített. Jogállamisági kritikájának ez az új változata azonban közvetlenül az NPM túlkapásaival foglalkozik, meggyőzően keretezve, mint egy három évszázadon átívelő négy országban talált esetek összehasonlító tanulmánya. Ennek eredményeként Rohr megállapítja, hogy az alkotmányos-közigazgatási kapcsolat bensőséges, stabil, átható és tartós.
A könyv első fele Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada alkotmánya és közigazgatása közötti kapcsolatokat vizsgálja, amelyek mindegyike kellően hasonlít az Egyesült Államokhoz ahhoz, hogy az összehasonlítás értelmes legyen, és kellően különböznek egymástól ahhoz, hogy tanulságos perspektívákat nyújtsanak a hazai gyakorlatokról. A példák a francia forradalomtól a kanadai konföderáció 1860-as évekbeli megalapításán át olyan kortárs kérdésekig terjednek, mint a brüsszeli közigazgatási irányelvek hatása a brit bíróságokra.
A könyv második fele három kategóriában vizsgálja az amerikai eseteket: a hatalommegosztás, az egyéni jogok és a föderalizmus. Rohr minden esetben kiemeli a közigazgatás eseteit "a nagy alkotmányos elvek mindennapi cselekvéssé való átültetésének hétköznapi részleteire hajlamos, minden szemölcsével és gyűrődésével együtt.".
Az amerikai közigazgatási jog, állapítja meg Rohr, strukturált biztosítékokat tartalmaz a közigazgatási döntéshozatal integritásának védelmére, ugyanakkor a közigazgatási döntéshozatalt is elszámoltathatóvá teszi. Az alkotmányjog hozzájárult a köztisztviselők szólásszabadságának megteremtéséhez, és a föderalizmus alapelveit alkalmazta a közigazgatási folyamatra. Az esettanulmányokból származó megállapításait azzal foglalja össze, hogy az amerikai köztisztviselők alkotmányos szerepe nemcsak a sajátos amerikai tapasztalatokból, hanem a közszolgálat természetéből is ered.
