Theorizing Cultural Work: Labour, Continuity and Change in the Cultural and Creative Industries
Az elmúlt években a kulturális munka a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok széles köréből érkező tudósok érdeklődését felkeltette. A "kulturális munka felé fordulás" során a vita nagyrészt a kulturális munka előnyeinek és hátrányainak értékelése köré épült: szabadsága és korlátai, informális, de bizonytalan jellege, a globális munkaerőn belüli egyenlőtlenségek, valamint a munka és a magánélet határainak elmosódása, ami az "önkizsákmányoláshoz" vezet.
Míg a tudományos kritikusok meggyőzően támadták a kreatív termelés "konvergáló" világának optimistább beszámolóit, a kulturális munkáról folytatott kritikai vita maga is erősen hajlott arra, hogy az erők és hatások mélyen új összefolyását sugallja. A kulturális munka elméletalkotása ehelyett a kulturális munkát egy sajátosan historizált és időbeli szemüvegen keresztül szemléli, hogy feltegye a kérdést: milyen újdonságot tulajdoníthatunk a jelenlegi körülményeknek, és pontosan milyen kapcsolatban áll a kulturális munka a társadalmi előzményekkel? A kötet szerzői a kulturális és kreatív iparágakon belüli munka jelenlegi átalakulásait és jövőjét (jövőit) is vizsgálják, ahogyan azok egy bizonytalan jövő felé haladnak.
Ez a könyv megkérdőjelezi az ipar és a tudományos élet affirmatívabb és hithirdetőbb nézőpontjait, valamint az ezeket körülvevő újdonságkultuszt, hogy a kulturális munkát történelmileg és földrajzilag elhelyezkedő folyamatként határozza meg. A könyv a szociológia, a kultúratudomány, a humánföldrajz, a várostudomány és az ipari kapcsolatok, valamint a menedzsment és az üzleti tanulmányok, a kulturális és gazdaságpolitika és -fejlesztés, a kormányzat és a tervezés hallgatóinak és kutatóinak érdeklődésére tarthat számot.
