The Culture War in the Civil Rights Movement
Aretha Franklintől és James Baldwintól Dick Gregoryig és Martin Luther Kingig a polgárjogi mozgalom tudatosan használta a zenét, a művészetet, a színházat és az irodalmat politikai fegyverként, hogy kiszélesítse a küzdelmet és legitimálja a vonzerejét. Joe Street ezeket a kulturális formákat helyezi a polgárjogi harc középpontjába, és amellett érvel, hogy eljött az ideje annak felismerésének, hogy az afroamerikai történelem és kultúra milyen mértékben volt létfontosságú eleme a mozgalomnak, és hogy a mozgalom vonzerejét a szélesebb fekete közösségen belül szélesítse.
Nagy hangsúlyt fektet Amiri Baraka értelmezésére, amely szerint a zene és a művészet fontos szerepet játszott a fekete nacionalista gondolkodás kialakulásában az 1960-as években, különösen ahogyan az a jazzkritikáiban és színdarabjaiban kifejeződött. A források széles skálájára támaszkodva - a Free Southern Theater-től a szabadságdalokig, Robert F.
Williams kubai rádióadásaiból a Fekete Párducok Pártjának művészetéig - Street arra ösztönöz, hogy a polgárjogi harcban fegyverként bevetett erők széles skáláját mérlegeljük. Ez azt is lehetővé teszi számunkra, hogy újragondoljuk a Black Power gyökereit, felismerve, hogy az mind belülről, mind a déli integrációs mozgalom kritikájaként alakult ki.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)