A lány a fényképen: Egy Amerikában elveszett és megtalált indián gyermek igaz története

Olvasói vélemények

A könyv az amerikai őslakosok történelmi és kortárs problémáit vizsgálja, Tamara története köré csoportosítva. Míg sok olvasó tanulságosnak és hatásosnak találja, egyesek kritizálják, hogy félrevezető módon ábrázolja Tamara életét. Összességében a történelmi kontextus és a személyes történetek keverékével illusztrálja az őslakos közösségek küzdelmeit.

A könyv alapos kutatást, éleslátó történelmi perspektívákat kínál, és felhívja a figyelmet az amerikai őslakosokat érintő súlyos kérdésekre. Jól megírt és érzelmileg is magával ragadó, így az olvasók számára is elérhetővé válik. Sokan szükséges olvasmánynak találták, amely rávilágít az őslakos közösségek küzdelmeire és ellenálló képességére egyaránt.

Több olvasó úgy érzi, hogy a cím félreértelmezi a tartalmat, és kevésbé Tamara, mint inkább az általánosabb kérdésekre összpontosít. A kritikusok szerint nem elég mélyreható Tamara személyes történetének tárgyalása, és túlságosan nyilvánvaló a szerző politikai programja. Emellett egyesek azt is megemlítik, hogy a könyv nem ad elég hivatkozást állításaihoz, ami kételkedést vált ki a könyv megbízhatóságával kapcsolatban.

(28 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Girl in the Photograph: The True Story of a Native American Child, Lost and Found in America

Könyv tartalma:

Tamara, egy bántalmazott indián gyermek történetén keresztül Byron Dorgan észak-dakotai szenátor leírja a rezervátumokban élő sok gyermek helyzetét - és reményt ad a jövőre nézve.

1990 egyik téli reggelén Byron Dorgan észak-dakotai szenátor kézbe vette a Bismarck Tribune című lapot. A címlapon egy indián kislány nézett a távolba, és könnyeket hullatott. A főcím: „Nevelőotthoni gyerekeket megvertek - és senki sem segít”.

Dorgan, aki az amerikai indián törzsekkel együtt dolgozott a források biztosítása érdekében, feldúlt volt. Elrepült a Standing Rock Indián Rezervátumba, hogy találkozzon az ötéves Tamarával, akit szörnyű verés ért egy nevelőotthonban. Meglátogatta Tamarát és a nagyapját, és barátságot kötöttek. Aztán Tamara eltűnt. És évtizedekig kereste őt, míg végül újra egymásra találtak.

Ez a könyv az ő története, gyermekkorától napjainkig, de egy nép és egy nemzet története is. Több mint minden harmadik amerikai indián/alaszkai őslakos gyermek szegénységben él. Az AI/AN gyermekek aránytalanul nagy arányban vannak nevelőszülőknél és várnak örökbefogadásra. A 15 és 24 év közötti AI/AN fiatalok körében az öngyilkossági arány 2,5-szerese az országosnak. Hogyan engedhette meg Amerika, hogy ez megtörténjen?

Bármennyire is nyomasztó a helyzet, ez egyben a remény és a rugalmasság története is. Dorgan, aki az Aspen Intézetben megalapította az Amerikai Őslakos Ifjúsági Központot (CNAY), fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy az őslakos fiatalok hangját a politikai viták előterébe helyezze, hogy az őslakos fiatalokat bevonja a vezetésbe és az érdekérvényesítésbe, valamint hogy forrásokat biztosítson és osszon meg az őslakos fiatalok számára. Beleszeretsz ebbe a szívszorító történetbe, de a könyv végén tudod, hogy mit lehet tenni, és mit tehetsz te is.