Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a társadalmi realitások fényében tárgyalja a mainstream közgazdaságtan hiányosságait, és a gazdaságba való kormányzati beavatkozást szorgalmazza az olyan problémák megoldása érdekében, mint a szegénység, a munkanélküliség és az ökológiai kihívások. Bár elgondolkodtató érveket sorakoztat fel a közgazdaságtan és a társadalmi kérdések integrálása mellett, nem nyújt átfogó elemzést a keynesi elméletről.
Előnyök:A könyv határozott kritikát fogalmaz meg a modern közgazdászok társadalmi valóságtól való elszakadásáról, és meggyőző érveket hoz fel a gazdasági viták és a szélesebb körű társadalmi megfontolások integrálása mellett. Kiemeli a kormányzati beavatkozás és a politikai döntések fontosságát a gazdasági eredmények alakításában. Az írást dicsérik, mert tömör és közérthető.
Hátrányok:Keynes elméleteinek elemzését felszínesnek tartják, hiányzik belőle a szükséges technikai mélység és matematikai szigor. Keynes elemzésének kulcsfontosságú elemei, különösen a marginális hajlamokkal és a munkanélküliség csökkentésének feltételeivel kapcsolatban, figyelmen kívül maradnak. Egyes kritikusok szerint a szerzők elképzelése túlságosan félénk a globális kihívások mértékét illetően.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Crisis of Vision in Modern Economic Thought
Könyv tartalma:
A modern gazdaságelméletet mély és széleskörű válság sújtja, amely a „vízió” - a széles körben osztott politikai és társadalmi előfeltevések összessége - hiányából fakad, amelytől végső soron az egész közgazdaságtan függ.
Ez a hiány viszont a keynesi nézet összeomlását tükrözi, amely 1940-től az 1970-es évek elejéig ilyen alapot biztosított, hasonlóan a Smith, Ricardo, Mill és Marshall által biztosított korábbi víziókhoz. A keynesianizmus „felbomlását” egy olyan széthúzás követte, amely egymástól eltérő és hatástalan táborokra oszlik, amelyek közös nevezőjének a közös analitikai kifinomultság és a gyakorlati alkalmazhatóság hiánya tűnik.
Ez a provokatív elemzés megkísérli egyrészt leírni ezt a helyzetet, másrészt javaslatot tesz arra, hogy milyen irányba kell elmozdulnia a közgazdasági gondolkodásnak, ha vissza akarja nyerni azt a relevanciát és gyógyító erőt, amelyet mostanra nyilvánvalóan nélkülöz.
