A láthatatlan kéz rejtélye

Olvasói vélemények

A kritikusok dicsérik a könyvet, mert a krimi és a gazdasági alapelvek izgalmas keveréke. Elismerik, hogy informatív, szórakoztató és jól kidolgozott, bár egyesek kritizálják az írás minőségét és a cselekmény kiszámíthatóságát. A karakterfejlődés és a cselekmény mélysége vegyes visszajelzéseket kap, egyesek hiányolják.

⬤ Magával ragadó és informatív keveréke a közgazdaságtan és a krimi világának
⬤ közérthető magyarázatok a gazdasági alapelvekről
⬤ szórakoztató karakterek
⬤ a krimi szerelmeseinek és a közgazdaságtan rajongóinak egyaránt alkalmas
⬤ kritikus gondolkodásra ösztönöz
⬤ szórakoztató és élvezetes olvasmány.

⬤ Az írás minőségét gyakran nem tartják megfelelőnek
⬤ a cselekmény vékony vagy kiszámítható lehet
⬤ néhány kritika a jellemfejlődéssel kapcsolatban
⬤ egyes olvasók javítatlan korrektúrás példányt kaptak
⬤ egyesek szerint a rejtély megoldása túl korán nyilvánvaló.

(31 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Mystery of the Invisible Hand

Könyv tartalma:

Henry Spearman, a fiktív detektív visszatér, hogy megoldjon egy művészet és közgazdaságtan körüli gyilkossági ügyet

Henry Spearman, a kopaszodó közgazdászprofesszor, akinek van érzéke a bűnügyek megoldásához, visszatér A láthatatlan kéz rejtélye című regényben - egy okos krimi egyetemi intrikákkal, lopott műkincsekkel és gyilkossággal. Spearman, aki nemrég nyerte el a Nobel-díjat, elfogad egy meghívást, hogy előadást tartson a Monte Vista Egyetemen. Egy rejtélyes műkincsrablás nyomán érkezik, és azt tervezi, hogy művészetről és gazdaságról tart kurzust - ám ekkor szembesül a nőcsábász művészrezidens, Tristan Wheeler állítólagos öngyilkosságával. Amikor kiderül, hogy Wheelernek komoly ellenségei voltak, és egy gyilkos van közöttük, Henry Spearman az ügyre indul.

Vajon Wheelerrel egy elhagyott szerető, egy felszarvazott férj vagy egy ostromlott asszisztens végzett? Lehetett összefüggés Wheeler piacképessége és halála között? Spearman a San Antonió-i Monte Vista kampusztól a New York-i Sotheby's csarnokaiig követi nyomon a közgazdaságtan és a művészeti világ közötti kapcsolatokat, a monopóliumokban és a Coase-féle feltételezésben, az aukcióelméletben és Adam Smith munkásságában találja meg a nyomokat. Milyen párhuzamok vannak egy cég tőkéje és egy művészeti múzeum gyűjteménye között? Mit mond a piac a művészet hitelességéről és elérhetőségéről? És mi az a titokzatos „halálhatás”, amely az ügy középpontjában áll? Spearmannek a legravaszabb közgazdasági meglátásaira kell támaszkodnia, hogy tisztázza ezt a művészi rejtélyt, és kézre kerítse a gyilkost.