A látogatók

Olvasói vélemények

A kritika erős ellenérzéseket fogalmaz meg a könyvvel kapcsolatban, és úgy jellemzi, hogy az a kétségbeesés és a nihilizmus érzését kelti. A recenzens a kortárs irodalomhoz társítja, amelyet érzelmileg kimerítőnek érez, és szembeállítja a sci-fiben gyakran fellelhető pozitív küzdelmekkel. Megkérdőjelezik a könyv egyes elemeinek célját, például a számítógépes kódcímeket.

Az írást a kifejező kifejezőkészségéért és mélységéért ismerik el. A témák visszhangra találhatnak az összetett érzelmi élményeket értékelő olvasók körében. Elismerik a más neves szerzőkhöz hasonlóan lenyűgöző minőséget.

A könyvet kritizálják a kétségbeesés és a nihilizmus középpontba állítása miatt, ami az olvasóban az érzelmi kimerülés érzetét kelti. A recenzens nehezen tud foglalkozni a témáival, úgy érzi, hogy hozzájárul a negatív életszemlélethez. Emellett bizonyos szerkezeti megoldásokat, mint például a számítógépes kódcímeket, zavarónak tartja.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Visitors

Könyv tartalma:

Az Occupy Wall Street tüntetések előestéjén C teljesen le van égve. Egykor elismert textilművész volt, most egy alsó-manhattani művészeti kellékbolt egyedüli tulajdonosa. C elvált, egyedül, tanácstalanul, és egy küszködő üzlet, egy halom számla, egy új erotikus érdeklődés a legrégebbi barátnője iránt, valamint egy tartós hallucináció, egy gazember kerti törpe formájában, akit a rendszerek összeomlása érdekel...

C-nek rendbe kell tennie az orvosi adósságát és a szexuális életét, de hogyan készítsen konkrét terveket, ha ez a kis látogató kísérti a lakását, háromrészes öltönyt visel, és rögtönzött előadásokat tart a nemzeti hálózat sebezhetőségéről? Ráadásul mit keres ez a sok számítógépes kód az élete történetében? És vajon C összes kérdésére a választ egy ökohackterekből álló összeesküvés adja meg, amely azzal fenyeget, hogy véget vet a modern életnek, ahogyan azt ismerjük?

A közelmúlt történelmét egy torzító üvegen keresztül visszajátszó A látogatók egy fanyarul vicces túra egy olyan világban, ahol nemcsak a polgári infrastruktúra, hanem a legsötétebb vágyaink (a regényeinkről nem is beszélve) is sebezhetőek a rosszindulatú szoftverekkel szemben; ahol a mitikus lények úgy beszélnek, mint Don DeLillo; ahol a szerelem alig több, mint egy aprócska folt a metaadataink között. A film azt vizsgálja, hogyan jutottunk idáig, és felteszi a kérdést, hogy mit tegyünk ezután, feltérképezve egy megtört status quo utolsó napjait, miközben az út valami újnak nyílik meg.