Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv hiteles beszámolót nyújt a Daniels család és más keményvonalas vadászok életéről az Evergladesben, kiemelve küzdelmüket életmódjuk fenntartásáért a természetvédelmi erőfeszítések közepette. Míg egyes olvasók értékelik a gazdag történeteket és a könnyű olvashatóságot, sokan kritizálják a rossz szerkesztés és a számos nyelvtani hiba miatt.
Előnyök:Hiteles beszámoló egy egyedülálló életmódról, könnyen olvasható, lebilincselő történetek sós emberekről, történelmi jelentőségű.
Hátrányok:Súlyosan hiányos szerkesztés, számos helyesírási és nyelvtani hiba, megkérdőjelezhető tartalmi pontosság, befejezetlen mondatok.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Most Outrageous Alligator Poachers
Könyv tartalma:
Ez a könyv mélyen az Everglades szívébe vezet, mielőtt nemzeti parkká vált volna. Ez az utazás nagyszerű betekintést nyújt abba, hogyan változtak meg a föld törvényei, és hogyan hatott ez a terület lakóira.
Ez a történet mélyen belemerül a mocsárvidékbe, amelynek lakói megtanultak a földből élni, hogy túlélhessenek ezen a zord terepen.
Sokan kereskedelmi halászok és kőhalászok, és mivel az Én a környékről származom, egy évbe telt, mire megtudtam, hogy ők volt holdbárányászok, az apjuk pedig szilaj vadász volt. A környék legjobb idegenvezetői valójában a legjobb aligátorvadászok és vadászok, akiket ezen a területen ismernek, és a legjobbak köztudottan az ebben a történetben bemutatott férfiak.
A bonyolult vízi utak mögött egy olyan gyökérrendszer húzódik meg, mint egy számítógép agya, és e mögött a folyók labirintusa húzódik meg, amely az ember által ismert legbonyolultabbak közé tartozik. Emberek vesztették már életüket, amikor megpróbáltak manőverezni a sekély vízfolyásokon.
Az új parkőröknek, akiket most erre a területre osztottak be, a helyi halászokat kellett megkérniük, hogy mutassák meg nekik, hogyan juthatnak ki a Chokoloskee-öbölből és néhány más vízi útvonalból, hogy járőrözhessenek a területen, és még aznap este biztonságban visszatérhessenek a családjukhoz. A legtöbb család és a korai telepesek rokonságban álltak egymással, és az indiánokhoz hasonlóan klánokba tömörültek, és nem szerették a kívülállókat.
Amikor az első parkőröknek adott információk egyáltalán nem voltak pontosak, a helyiek, valamint Peg Brown és barátai élvezték, hogy a lehető legjobban megtréfálják a parkőröket. Kijelöltek néhány útvonalat a parkőrök számára, és mondjuk úgy, hogy mindig hiányzott néhány lényeges pont. Ezzel együtt az orvvadászok temperamentuma minden eddiginél pajkosabbá vált, ami a hatóságokat rendkívül akciódús üldözésekre és izgalmas kalandokra és szökésekre vezette a Tízezer-szigetek veszélyes útvesztőiben.
Az Everglades bennszülöttjei úgy vélik, hogy a nemzeti parkban élő állatok az övék, és meg kellene engedni nekik, hogy az állatokat saját belátásuk szerint használják, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy fejlődő ország ellenőrzi az olaját.
A helyiek nem voltak annyira felháborodva az aligátorok széles körű gyilkosságai miatt. A legtöbb aligátor csak kellemetlenkedett, de hittek a rejtett utánpótlás elméletében, amely szerint a mocsarakból mindig korlátlan mennyiségű aligátor fog előkerülni, hogy pótolja az elvadítottakat, amelyekből cipőket, öveket és pénztárcákat készítenek a leggazdagabbaknak, akik megengedhetik maguknak, hogy megvásárolják őket.
