The Supreme Court and the Philosopher: How John Stuart Mill Shaped Us Free Speech Protections
A Legfelsőbb Bíróság és a filozófusbemutatja, hogy a modern amerikai Legfelsőbb Bíróság egyre inkább a véleménynyilvánítás szabadságához való alkotmányos jog klasszikusan liberális természetű felfogását fogadta el, John Stuart Mill A szabadságról című művében kifejtett érvelését tükrözve. Az On Liberty (A szabadságról) című mérföldkőnek számító értekezés, amely az egyén feletti kormányzati és társadalmi hatalom korlátozásának érdemeit vázolja fel, az emberi szabadság maximális védelme mellett száll síkra.
Eric T. Kasper és Troy A. Kozma esetről esetre haladva és a témák széles körét - például a kampányfinanszírozás, a sértő beszéd, a szimbolikus beszéd, a kereskedelmi beszéd, az online véleménynyilvánítás és a hamis állítások - felölelve bemutatják, hogy a Legfelsőbb Bíróság bírái hogyan döntöttek el számos törvényt a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése miatt.
Kasper és Kozma bemutatják, hogy a szólásszabadság Mill-féle változatának elfogadása Oliver Wendell Holmes Jr. bíróval kezdődött több mint egy évszázaddal ezelőtt, és az idők során kibővült, hogy mára a Bíróság uralkodó álláspontjává váljon. A szerzők azzal érvelnek, hogy a Mill-féle logika átvétele a Bíróságnak a szólásszabadsággal kapcsolatos joggyakorlatának félreérthetetlen átrendeződéséhez vezetett.
A Legfelsőbb Bíróság és a filozófus az első olyan könyv, amely átfogóan feltárja, hogy Mill politikai filozófiája hogyan hatott az ország legfelsőbb bíróságára. Mivel a könyv azokat a mögöttes filozófiai okokat veszi célba, amelyek megmagyarázzák, hogy a modern Legfelsőbb Bíróság miért hozza meg az első alkotmánymódosítással kapcsolatos döntéseit, különösen időszerű, mivel a cenzúra és a véleménynyilvánítás szabadságának kérdései napjainkban a közéletben is viták tárgyát képezik.
