The Loneliest Whale Blues
A THE LONELIEST WHALE BLUES spirális, kísérteties dalt énekel a történelmi, biológiai és geológiai ciklusok tartósságáról és törékenységéről, egyszerre gyengéd, szeszélyes és sürgető költői hangon. A kecses szövegekkel váltakozó hagyományos japán haibunban Suzuki-Martinez kíváncsi és éber szemmel követi a rovarok, madarak, az időjárás és az óceánok mozgását. Ezek a lenyűgöző versek a rasszizmus és az internálás történetét követik nyomon, és a kibontakozó klímaválság előhírnökeiként szolgálnak. Ez a könyv a szörnyeket mint szent hírnököket ünnepli. Ez a könyv előhívja a félénk nyulakban lángoló vad, olvadt oroszlánokat. Ez egy olyan könyv, amely egy olyan matrilineátus csatornáit közvetíti, amelyben „mindenki tudja, / hogy az istenek csak a nőkhöz beszélnek”. --Lee Ann Roripaugh.
Hawaiitól Japánon át Arizonáig költő versei egyszerre világfájdalmasak és elragadtatottak a világtól. Nem állítja szembe a szépet és a szörnyűséget - mindkettőt egy elegikus és eksztatikus nyelvben konstellálja. Suzuki-Martinez gyönyörűen összekötő és tudatformáló könyvet írt. --Eduardo Corral.
Költészet. Ázsiai és ázsiai-amerikai tanulmányok. Környezettudomány. Női tanulmányok.