A legsötétebb napok: Az igazság Nagy-Britannia háborús rohanása mögött, 1914

Olvasói vélemények

A szerző aprólékos kutatásai révén megkérdőjelezi a Nagy-Britannia háborúba való belépéséről általánosan elterjedt hiedelmeket, és rávilágít a brit kormányon belüli megosztottságra abban az időben. Az elbeszélés izgalmas és közérthető, bár egyes olvasók túlzottan részletesnek találják.

⬤ Érdekfeszítő középpontba helyezi Nagy-Britannia politikai tájképét az első világháború előtti utolsó békeidőben.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely különböző nézőpontokat fon össze, és ezáltal lebilincselő olvasmány.
⬤ Megkérdőjelezi a Nagy-Britannia háborúba való belépésével kapcsolatos előítéleteket, és új nézőpontot nyújt.
⬤ Alaposan kutatott, a kabinetviták és a médiamegjelenések részletes vizsgálatával, ami fokozza a történelmi megértést.
⬤ Közérthető írásmód, amely a tudományos és az általános olvasók számára egyaránt vonzó.

⬤ Néhány olvasó számára a részletesség szintje túlzottnak tűnhet, ami az információ túlterheltségéhez vezethet.
⬤ A szerző következtetései és vélt elfogultságai ronthatják a tanulmány objektivitását, és vitát válthatnak ki annak igazságosságáról.
⬤ A könyvet túl tudományosnak vagy sűrűnek érezhetik azok, akik inkább elbeszélésközpontú történelmet keresnek.
⬤ A kritikusok szerint nem foglalkozik kellőképpen az első világháború tágabb okaival, és túlságosan az egyes politikusok cselekedeteire összpontosít.

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Darkest Days: The Truth Behind Britain's Rush to War, 1914

Könyv tartalma:

Az első világháború kitörésének századik évfordulójáról egyesek a nemzeti történelem nagy pillanataként emlékeznek meg. De Nagy-Britannia háborús döntésének szokásos története messze nem felel meg az igazságnak. Douglas Newton történész a források széles skáláját felhasználva - köztük számos kulcsfigura személyes iratait, amelyek közül néhányat most először - új, drámai elbeszélést mutat be. Egymásba fonja a háborús döntést sürgetők történetét azokéval, akik ellenálltak Nagy-Britannia szerencsétlenségbe süllyedésének. Bemutatja, hogyan siettették a háborúra vonatkozó döntést a kabinetben és a parlamentben, a liberális és munkáspárti sajtóban, valamint az utcán heves ellenállással szemben. Nem volt demokratikus döntés a háború mellett.

Ennek az ellenállásnak a történetét nagyrészt kitörölték a feljegyzésekből, pedig döntő fontosságú volt az 1914 augusztusában történt események szempontjából. Két nappal a hadüzenet előtt a kabinet négy tagja lemondott, tiltakozásul az ellen, hogy a hadviselőpárt manipulálta a válságot. A kormány majdnem felbomlott. Eközben nagy tömegek gyűltek össze a Trafalgar téren, hogy meghallgassák a semlegesség és a béke mellett szóló érveket. Ezt a kiáltást azonban a kormány figyelmen kívül hagyta. Eközben a sajtó, a Külügyminisztérium és a tory ellenzék egyes elemei igyekeztek a kormányt gyors döntésre kényszeríteni. Belgiumnak ehhez nem sok köze volt.

A háborúba való belépésről szóló kulcsfontosságú döntést még Belgium lerohanása előtt meghozták. Az ellenségeskedést harsogók arra törekedtek, hogy Nagy-Britannia Oroszországgal és Franciaországgal szolidaritásból - a Brit Birodalom jövőbeli biztonsága érdekében - belépjen bármilyen háborúba. Newton különösen azt mutatja be, hogy H. H. Asquith miniszterelnök, Sir Edward Grey külügyminiszter és Winston Churchill, az admiralitás első lordja hogyan játszottak össze, hogy megelőzzék a kabinet döntéseit, manipulálják a parlamentet, és minden szükséges eszközzel siettessék a nemzetet a beavatkozás felé.

A keményfedeles kiadásból.