A lélekről és a feltámadásról

Olvasói vélemények

Nyssai Szent Gergely „Értekezés a lélekről és a feltámadásról” című könyve filozófiailag gazdag párbeszéd, amely a lélek és a feltámadás természetét vizsgálja, ötvözve a keresztény tanítást a görög filozófiai gondolkodással. A Gergely és nővére, Macrina közötti beszélgetésként megírt mű olyan nehéz témákat tárgyal, mint a feltámadás, valamint a lélek és az emlékezet közötti kapcsolat. Bár témái és gondolatai elismerésre méltóak, a Kindle-verzió minősége jelentős kritikákat váltott ki.

⬤ Értékes betekintést nyújt a keresztény gondolkodásba és a feltámadásba.
⬤ Sikeresen ötvözi a görög filozófia elemeit a keresztény tanítással.
⬤ Kiemel egy nőt, Macrinát teológiai szerepben, szembeszállva a nők intellektuális képességeiről alkotott történelmi nézetekkel.
⬤ Magával ragadó vita a lélek és az emlékezet természetéről.
⬤ Sok olvasó tanulságosnak találta, és kötelező olvasmányként ajánlotta.

⬤ A Kindle változat rosszul van formázva, hiányzik belőle az oldalszámozás és a megfelelő fejezetbeosztás, így tudományos célokra nem használható.
⬤ Egyes kiadásokban zavaros a bevezetés és a szerkezet.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy nem felel meg Platón írásainak művészi színvonalának.
⬤ A könyv régebbi nyelvezete és stílusa kihívást jelenthet a modern olvasók számára.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

On the Soul and Resurrection

Könyv tartalma:

Népszerű patrisztika sorozat 12. kötet

A negyedik században a keresztény egyház szellemi és intellektuális erőként emelkedett ki a katakombákból, és sok hívő küzdött azzal, hogy hitét az uralkodó filozófiai rendszereken belül magyarázza meg. Köztük volt Szent Gergely, Nyssa püspöke, aki a testi feltámadás tanát vizsgálta.

Platón irodalmi példáját követve Szent Gergely drámai dialógust írt a lélekről és a feltámadásról, amelyben ő a „tanítvány” szerepét játssza, míg idősebb nővére, Szent Makrina a „tanár” szerepét vállalja. Az élénk párbeszéd számos kényes kérdéssel foglalkozik -- a lélek természetével, a lélek halál utáni állapotával és a lélekvándorlással --, és Pál apostol írásának megfelelő állásfoglalással zárul. Szent Gergelynek a Szentíráshoz való ragaszkodása filozófiai környezetének összefüggésében a kereszténység és a kultúra találkozásának kiváló példáját nyújtja a kortárs olvasóknak.