A lelkiismeret meggyőződései: Hogyan tájékoztatják a peremről érkező hangok a közszereplőket és az oktatási vezetést?

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Convictions of Conscience: How Voices From the Margins Inform Public Actions and Educational Leadership

Könyv tartalma:

Lelkiismereti meggyőződések: How Voices From the Margins Inform With Public Actions and Educational Leadership (Hogyan tájékoztatnak a peremről érkező hangok a közszereplésekről és az oktatási vezetésről) című kötetben az oktatási vezetők számára kíván segítséget nyújtani a társadalmilag igazságos és méltányos iskolák létrehozásához szükséges kompetenciák és képességek fejlesztéséhez. A könyv a rendszerek átalakításában és a társadalmi, strukturális és ideológiai szempontból hegemóniában gyökerező oktatás dekolonizációjában érdekelt oktatási vezetők számára készült.

Ez a szerkesztett kötet elősegíti a neoliberális új menedzsment gyakorlatokba ágyazott feltételezések megkérdőjelezését, amelyek gyakran az iskolai vezetők felkészítésének és képzésének alapját képezik. Az új menedzserializmus a felsőoktatásban a piaci erők megértésére törekszik annak érdekében, hogy kiszolgálja kevesek sajátos, gyakran öncélú igényeit és érdekeit, és ezekre az erőkhöz és érdekekhez igazodó programokkal és politikákkal igyekszik válaszolni. Ez a kötet azt javasolja, hogy az oktatási vezetés területén belül a kontextus, az elmélet és a pedagógiai stratégiák összefolyása tájékoztassa az oktatási vezetésre felkészítő programok tantervi döntéseit, és ezeket a programokat úgy kell megtervezni, hogy az iskolai vezetőket aktivistaként és a marginalizált diákok, szülők, közösségek és alkalmazottak szószólóiként is felkészítsék.

A lelkiismereti meggyőződések felhívás az összes diák sikere iránt elkötelezett oktatási vezetőkhöz, hogy utasítsák el az új menedzseri megközelítéseket az oktatásirányítás minden szintjén, és felhívás arra, hogy terjesszék ki a hangsúlyt az emberi kontextusban gyökerező aggodalmakra, különösen az identitáspolitikára. E célból az oktatási vezetés dekolonizáló, filozófiailag megalapozott gyakorlatára van szükség, amely megszakítja a hatalmi struktúrákon belüli statikus viszonyokat, hogy egy társadalmilag igazságosabb gyakorlat felé haladjunk.

A fejezet szerzői a sokféleség és a befogadás értelmezésének problematizálására törekszenek azáltal, hogy hangsúlyozzák a méltányosság és a társadalmi igazságosság mint az emberi kapcsolatok kritikus dimenzióinak szerves szerepét. A fejezet szerzői emellett szándékosan kérdőre vonják az oktatási vezetőket érintő szociokulturális dimenziókat.