A lengyel haditengerészet 1918-45: A lengyel-szovjet háborútól a második világháborúig

Olvasói vélemények

A könyv átfogó áttekintést nyújt a lengyel haditengerészet történetéről az első világháború utáni újjáéledéstől a második világháborúig, részletesen bemutatva az alkalmazott hadihajók típusait és jelentőségüket a konfliktus során. Az elbeszélést fényképek, illusztrációk és adattáblák keveréke segíti.

A könyv jól megalapozott, olyan témát dolgoz fel, amelyre figyelmet kellett fordítani, lendületes elbeszélést tartalmaz, és hasznos vizuális segédanyagokat, például korabeli fényképeket és modern illusztrációkat tartalmaz.

Egyes hajóosztályokhoz nagyon kevés bejegyzés tartozik, és a leírások nem biztos, hogy kimerítőek az olyan olvasók számára, akik részletes beszámolót keresnek az egyes hajók pályafutásáról.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Polish Navy 1918-45: From the Polish-Soviet War to World War II

Könyv tartalma:

Ez az illusztrációkkal teli tanulmány a lengyel hadihajókról, például a Grom-osztályú rombolókról szól, amelyeket a két világháború közötti években fejlesztettek ki és építettek.

Az újonnan függetlenné vált Lengyelország haditengerészetét 1920-ban hozták létre, kezdetben hat volt német torpedónaszáddal. A lengyel partoknál 1924-ben végrehajtott német-szovjet hadgyakorlatok után azonban elhamarkodottan osztották el a hadihajókra szánt forrásokat. Két rombolót és három tengeralattjárót építettek Franciaországban, de mivel csalódtak a minőségükben, Lengyelország új hajókat rendelt, főként brit és holland hajógyáraktól.

1939 nyarára a lengyel haditengerészet négy rombolóból, öt tengeralattjáróból, egy aknaszedőből, hat aknaszedőből és néhány kisebb hajóból állt. Bár a Grom-osztályú rombolók a háború két leggyorsabb és legjobban felfegyverzett rombolója voltak, az apró lengyel flottának kevés esélye lett volna a Kriegsmarine ellen, és augusztus 30-án három rombolót Nagy-Britanniába küldtek, majd két tengeralattjárót, amelyek megmenekültek az internálás elől. A megmaradt lengyel felszíni flottát szeptember 3-ra elsüllyesztették.

A száműzetésben a lengyel haditengerészet nemcsak saját hajóit üzemeltette, hanem a Királyi Haditengerészet hadihajóit is, köztük egy cirkálót, rombolókat, tengeralattjárókat és motoros torpedónaszádokat, amelyek a szövetségesek oldalán harcoltak az atlanti csatában, a sarkvidéki konvojokban és a normandiai partraszállásnál. Ez a részletes beszámoló nemcsak a lengyel haditengerészetnek a szövetségesek háborús erőfeszítéseihez való hozzájárulását írja le, hanem a lengyel Piorun romboló epizódját is, amely a Bismarck ellen vívott magányos ágyúpárbajban a nagy német csatahajó elsüllyesztéséhez vezetett.