A lexéma a leíró és elméleti morfológiában

Eredeti címe:

The Lexeme in Descriptive and Theoretical Morphology

Könyv tartalma:

Miután a morféma a XIX. század végén Baudouin de Courtenay által történt feltalálása óta eltelt körülbelül egy évszázadon keresztül dominált, a mai leíró és elméleti morfológiában a morféma helyébe egyre inkább a lexéma lép.

A lexéma fogalmát általában P. H. Matthews (1972, 1974) munkásságához kötik, aki az egyes flektált szavak felett absztraháló lexikai egységként jellemzi.

Az elmúlt három évtizedben a lexéma mind a flektáló morfológiával, mind a szóalkotással (vagy ahogy egyre gyakrabban nevezik, lexémaképzéssel) kapcsolatos munkák egyik sarokkövévé vált. A jelen kötetben szereplő tanulmányok számba veszik a lexéma leíró és elméleti hasznosságát, de a klasszikus lexémaalapú morfológiai elméletek számos kihívásával is foglalkoznak.

A művet a Saint Philip Street Press adta ki a kereskedelmi felhasználást lehetővé tevő Creative Commons licenc alapján. Minden, a mű licencében nem biztosított jog a szerzőt vagy szerzőket illeti meg.