A liberális kapitalista demokrácia - Az Isten, aki elbukott

Olvasói vélemények

A könyv a modern történelmet olyan nézőpontból tekinti át, amely kritizálja mind a demokratikus kapitalista, mind a marxista narratívákat. Arra törekszik, hogy betekintést nyújtson a kapitalizmus és a demokrácia kölcsönhatásába, különösen a kortárs autoriter populizmus kontextusában, a demokrácia megőrzésére összpontosítva.

A szerző a marxi történeti módszer mélyreható elsajátításáról tesz tanúbizonyságot, világos és közérthető írást kínálva. A könyv összetett témákat dolgoz fel, és jelentős kritikákat fogalmaz meg a modern történelemről, különösen a kapitalizmus és a demokrácia vonatkozásában. A könyv alapvető olvasmánynak tekinthető a „történelem vége” utáni kapitalizmus megértéséhez.

A recenzió azt sugallja, hogy a szerző kezdeti állításai részben igazak, jelezve, hogy a könyv terjedelme talán nem fedi le teljesen az összes történelmi perspektívát.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Liberal Capitalist Democracy - The God that Failed

Könyv tartalma:

Egy kísértet kísérti Európát és Amerikát: az antidemokratikus, jobboldali nacionalizmus kísértete. Ez végre leleplezte azt a megdöbbentően széles körben osztott hitet, hogy a kapitalizmus elszabadulása előbb-utóbb demokratikus politikához fogja vezetni a társadalmakat. Ez nem más, mint a nagy liberális mítosz.

Krishnan Nayar a modernitás hat nagy úttörőjének - Nagy-Britannia, Amerika, Franciaország, Németország, Oroszország és Japán - történetét tárja fel a XVII. századi cromwelli forradalomtól Donald Trump megválasztásáig, a darwini kapitalizmus korszakán keresztül: a második világháború előtti, a fogyasztás és a jóléti állam előtti kapitalizmus, a súlyos gazdasági instabilitás és a nyomorgó munkásosztály történetét. Nayar bemutatja, hogy ebben az időszakban a kapitalista iparosítás sokkal inkább vezetett modernizált jobboldali autokráciához, mint demokráciához, amely csupán néhány ország szerencsés körülményeinek köszönhetően kapott esélyt.

A kapitalizmus csak átmeneti tényezőknek köszönhetően támasztotta alá a demokráciát a háború utáni időszakban: az 1945 utáni nyugati jóléti rendszerek léte és jellege sokkal többet köszönhetett az orosz és a kínai forradalom által támasztott kihívásnak, mint azt a legtöbb történész elismeri. A nagyszabású, szélsőséges jobboldali politika visszatérése ezért nem meglepő. Miközben az autokratikus Kína erősödik, Oroszország pedig visszatér az expanzionizmushoz, meg lehet-e menteni a demokráciát a szörnyű instabilitás és egyenlőtlenség kapitalizmusából?